Az éves fakitermelési mennyiség csaknem tíz százaléka, 400-500 ezer köbméter fa eshetett áldozatul eddig a viharoknak, ez milliárdos nagyságrendű kár, a felmérés azonban még folyamatban van - mondta Ali Tamás, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) Erdészeti Igazgatóságának igazgató-helyettese csütörtökön az MTI-nek.

Ali Tamás kifejtette: a vihar az állami és magánerdőkben egyaránt pusztított, nem csak fákat döntött ki, hanem értékben talán még nagyobb kárt okozva pusztította az erdei utakat, hidakat, gátakat is. Emiatt a közlekedés elég nehéz az érintett erdőterületeken, a kárfelmérés folyamatban van - az erdőgazdálkodók, valamint az MgSzH igazgatóságai is gyűjtik az adatokat -, de vannak olyan erdőterületek, ahová egyáltalán nem lehet bejutni az infrastruktúra állapota vagy a fakidőlések veszélye miatt. A felázott talajon sok helyütt annyira megbillentek az erdőállományok, hogy már kisebb szél is további fakidőléseket indíthat el.

A becslések szerint országosan 400-500 ezer köbméter fa - főként bükk - dőlhetett ki a viharos időjárás miatt, ez közel tíz százaléka Magyarország éves 6-7 millió köbméter fakitermelésének. A Balaton-felvidéki erdőkben azonban az éves fakitermelési mennyiség fele van a földön. A kárértéket - figyelemmel az infrastruktúrát ért károkra is - elég nehéz megbecsülni még, nagyságrendje azonban országosan milliárdos - mondta az igazgató-helyettes. Hozzátette: pontosabb adatok néhány hónap múlva várhatók, hiszen például az is kérdéses, mit lehet majd értékesíteni a kidőlt faanyagból.

Települések a víz fogságában

Földrajzi elhelyezkedés szempontjából leginkább a Bakonyt tarolta a vihar, az első becslések szerint körülbelül 300 ezer köbméter nagyságrendű fa dőlt ki ott, mintegy ezer hektáros nagyságrendű területen. Itt az állami kár a jelentősebb, a vihar ugyanis a Bakonyerdő Zrt. és a HM Verga (Honvédelmi Minisztérium Veszprémi Erdőgazdasága) Zrt. területein volt a legnagyobb. A veszprémi erdőgazdaságban 200 ezer köbméternyi fa dőlt ki, 100 ezer köbméternyi pedig a Bakonyerdő Zrt. és a magán erdőtulajdonosok kára. A veszprémi erdőgazdaság területén a Zirci Erdészet különösen megsínylette az időjárást, ott az első becslések szerint 2-3 évnyi fakitermelés mennyisége került most a földre.

Az erdőkben a kidőlt faanyag egy része szilánkosra tört, azaz használhatatlan. Kárt szenvedtek továbbá az erdőállomány alatti facsemeték, amelyeket a rájuk boruló fakoronák sok helyütt összetörtek, ezeket most megpróbálják menteni.
A Bakony mellett igencsak megszenvedte a vihart a Börzsöny, a Mecsek, a jelenleg is víz alatt lévő Gemenci erdő és a Pilis is.

Az MgSzH igazgató-helyettese felhívta a figyelmet arra, hogy a kárt szenvedett erdészetek megsegítésére megadnak minden adminisztratív segítséget ahhoz, hogy a kármentesítést elvégezzék. Kihasználható továbbá erre az esetre az Európai Uniónak egy támogatása, az Erdészeti potenciál helyreállítása jogcím alatt. Ezt a támogatást az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program egyik jogcímeként, az újratelepítésre és a károsodott faanyag eltüntetésére, a terület letakarítására lehet igényelni.

MTI