Minek futnak a nagy beruházások?

Egyelőre még azt sem tudni pontosan, valóban elhangzott-e az az ominózus mondat az ellenzék vezérének szájából, hogy „leállítjuk a négyes metrót”, azt mintha kevésbé hevesen cáfolnák, hogy viszont mégis elhangozhatott a másik ominózus mondat, hogy „leállítjuk az állami nagyberuházásokat”.

Mivel a szándék az ellenzéki szövegek mögött azért érzékelhető, de a szöveg hitelessége bizonytalan, hangzatos minősítést nem érdemes ugyancsak hangzatos jelzőkkel jellemezni, ez nem is a mi stílusunk. Viszont érdemes elgondolkodni rajta, mint a lehetséges jövőképek egyikén.

Szóval leállítani az állami nagyberuházásokat. Lássunk egy olyan példát, ahol ezeket a nagyberuházásokat épp, hogy elkezdték. Bezzeg-szomszédaink egyike, Románia kétségtelenül olyan faktorok révén vált tőlünk szemlélve irigylésre méltó makroadatok hordozójává, amit Magyarországon nagyon másképp csináltak, például ott valóban van pénz 50 százalékos nyugdíjemelésre, jóléti kiadásokra, minimálbér-növelésre, miközben az is kétségtelen, hogy éppenséggel nincs túlságosan sok állami nagyberuházás, és a két tényező gyaníthatóan összefügg.

Lakásvásárlás akár 0% önerővel, június 30-áig jelentősen csökkentett egyszeri költséggekkel!

Autópályából is igen kevés van, az elkészült szakaszok mind Bukarest környékén húzódnak, ugyanakkor sok éve fut az északi és déli autópálya programja Erdélyben, a déliből egy centi sincs még meg, az északiból talán év végére elkészül egy szakasz, amely Kolozsvárt és környékét tehermentesíti.

Mármost ezzel első hallásra nem is lenne túl sok baj, csakhogy az országot közben egyre sűrűbben érik komoly kritikák mind az Unió, mind a nemzetközi minősítők és pénzintézetek felől, és e kritikák egy része arról szól, hogy a további fejlődést, ami már minőségi változást hozhatna nemcsak a kereskedelemben, hanem a termelésben is, épp az infrastruktúra hiányosságai fogják vissza. Maga a miniszterelnök is azt mondta legutóbb, hogy most már erre a szférára is sokkal többet kell költeni, - csak épp hozzátette, jövőre, vagyis amikor már lefutottak a választások, e logika nyilván arra utal, hogy most még kell a pénz a jóléti kiadásokra. Szóval az állami nagyberuházások elkerülhetők, és ezzel lehet népszerű és persze valóban fontos dolgokra fordítani a pénzt, csak Románia kapcsán nemzetközi körökben is már eléggé konkrétan is kimondatik ennek a politikának a kockázata, ami persze nem most jelentkezik, hanem amikor már kezd fájni valami el nem készült dolognak a hiánya.

Populárisan hangzik, hogy állítsuk le az állami nagyberuházásokat és költsük a pénzt az emberekre, de hát azért egy kicsit tovább gondolkodva az ember rájön, hogy az állami beruházásban épülő autópályát gyaníthatóan az állam nem magának építi, nem az állam autózik rajta, hanem emberek és áruk. A négyes metróban sem az állam ül vagy áll, vagy tipródik. Attól, hogy valami állami beruházás, nagyonis szolgálhat populáris érdekeket. Érdekes, amit egy kollégám felvetett ezzel kapcsolatban, a metrót hogy állítják le, amikor már fúrják az alagutakat?

Aztán: ha valaki komoly GDP-növekedést akar felmutatni a világnak és a lakosságnak, az jó, ha tudja, hogy az állami nagyberuházások nagyon is fontos részei a bruttó nemzeti összterméknek, nem beszélve azokról a járulékos és egyéb beruházásokról, amelyek mondjuk egy autópálya mentén generálódnak, épp, mert van autópálya. Végül: az az érzésem, hogy az állami nagyberuházások leállítása egyfajta indirekt beismerése annak, hogy nincs máshonnan forrás, a semmiből nem lehet sem nagy megtakarításokat, sem nagy kiadásokat fedezni. Egyébként ezt speciel a jelenlegi kormány is így gondolja.

Márványi Péter jegyzete

Korábbi jegyzetek:

Mi most ilyen gazdagok vagyunk?
Nehéz a dolga a katonának...
Biztos, hogy egy napra gondolunk?
A sógorokat csak az olcsó magyar fogorvos érdekli
Országok sorsa múlhat az interneten