Minket is elért az európai lassulás

Javuló féléves, romló havi külker mérleg

Az európai konjunktúra lassulása már egyértelműen tükröződik a magyar makrogazdasági adatokban is, ami felerősíti a növekedés lefelé mutató kockázatait - mondták a pénteken közzétett külkereskedelmi adatokat értékelve banki elemzők.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az előzetes adatok alapján közölte a külkereskedelmi termékfogalom első félévi alakulását; az egyenleg az egy évvel korábbihoz képest ugyan 634 millió euróval javult, a többlet 468 millió euró lett, az export dinamikája azonban csökkent. Az első becslés szerint júniusban 100 millió euró volt a többlet, 37 millió euróval kevesebb mint egy éve, és ebben a hónapban a kivitel 7,6 százalékkal a behozatal pedig ennél kissé gyorsabban, 8,4 százalékkal bővült.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője úgy vélte, bár a konszenzusnál alacsonyabb lett a többlet, az adatok összességében nem rosszak. Ami szerinte aggasztó lehet, az az import dinamikája, ami 15 hónapja először haladta meg az exportét. A külkereskedelmi és a korábban közölt ipari termelési adatokban is egyértelműen tükröződik az európai konjunktúra lassulása, ami a magyar növekedési kilátásokat is rontja - mondta.

Az export dinamika visszaesésében az erősödő forint nem játszott meghatározó szerepet, hiszen a magyar kivitel túlnyomó többségét adó multinacionális cégek teljesítményére nem volt olyan jelentős hatással. Az importot kétségtelenül olcsóbbá tette, de az ipari megrendelések már hónapokkal ezelőtt, még gyengébb forintárfolyam mellett előrevetítették a lassulást - tette hozzá.

Németh Dávid, az ING Bank elemzője mindehhez hozzátette, hogy a folyamatok alapján a kivitel bővülési üteme tartósan 10 százalék alatt maradhat. Véleménye szerint az export-import olló megfordulása is tartós lehet, azaz a behozatal bővülése a következő hónapokban is meghaladhatja a kivitelét. Mindez azonban nem meglepetés - tette hozzá - megemlítve, hogy a belföldi fogyasztás lassú növekedése és az állami beruházások bővülése is az import növekedését erősíti.

Magyarország az elemző szerint a globális lassulás hatásait tekintve kedvezőbb helyzetben van, mint például Szlovákia, mivel a lassulás sokkal erőteljesebben hat az autóiparra, mint Magyarország húzó exporttermékeire, a mobilra és a gyógyszerekre.

Mindennek ellenére Németh Dávid nem tartotta aktuálisnak GDP előrejelzésük módosítását, a második negyedévre 1,6 százalék, az év egészére 2,1 százalék bővülést prognosztizálnak. Úgy vélte ugyanis, hogy a növekedést lassító hatásokat tompítja a belföldi fogyasztás és az állami beruházások növekedése.

Tovább nőtt a külker többlet

MTI