.jpg)
A nemzeti eszközkezelőről szóló rendeletet újra módosította a kormány, két szakminiszternek kellene kitalálnia, mennyiért is vásároljon lakásokat az állam Rendeletben kötelezte a kormány a két szakminisztert, haladéktalanul dolgozza ki, hogy a Nemzeti Eszközkezelő milyen áron vegye meg a kényszerértékesítésre kiválasztott lakásokat.
A Magyar Közlöny legutóbbi számában jelent meg az rendelet, amelyben a kormány a korábbi, az eszközkezelő létrehozásáról szóló június 28-i rendeltét módosítja; utóbbiban a kabinet július 31-i határidőt szabott a nemzetgazdasági és a nemzeti fejlesztési miniszternek, hogy dolgozza ki a Nemzeti Eszközkezelő Társaság működési feltételeit.
A kormány másodszor módosítja a rendeletet az eszközkezelőről, melynek az eredeti tervek szerint már egy éve működnie kellene. Az is a Magyar Közlönyből derült ki legutúbb, hogy az eredetileg évi 5000 megvásárolni tervezett ingatlant valójában 3 év alatt veszi meg az állam. Továbbra is sok tehát a bizonytalanság az eszközkezelő körül, miközben a kormány terve az, hogy egy helyre költözteti azokat az adósokat, akiknek bedőlt a jelzáglogalapú lakáshitele, számukra új, könnyűszerkezetes házakat építenének, a beruházáshoz a kormány már az idén hozzákezdene.
Az új rendeltben a kabinet azt mondja ki, hogy a nemzetgazdasági miniszternek és a nemzeti fejlesztési miniszternek azonnali határidővel kell a kormány számára javaslatot tennie a Nemzeti Eszközkezelő Társaság által megvásárolandó kényszerértékesítésre kiválasztott lakások vételi árának olyan mértékére, amely a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított hitelfedezeti értékbecslés aktualizált értékéhez igazodik.
Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója a hírre reagálva elmondta, hogy a kormánnyal kötött megállapodás szerint az eszközkezelőnek felajánlott ingatlanokat az eredeti szerződéskori árnál jelentősen nyomottabb áron venné meg az eszközkezelő, differenciáltan. A megállapodásban az állt, hogy Budapesten és a megyei jogú városokban a szerződéskori érték 55 százalékáért, az egyéb településeken pedig 35 százalékért.
A két szakminiszter és a közigazgatási és igazságügyi miniszter augusztus 31-ig kapott határidőt arra, hogy javaslatot tegyen a Nemzeti Eszközkezelő Társaság által megvásárolandó kényszerértékesítésre kiválasztott lakások bírósági végrehajtás és a bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének összehangolására.
A belügyminiszter bevonásával a két illetékes miniszternek december 31-ig pedig arra kell javaslatot tennie, hogy mik lehetnek a Szociális Családiház-építési program és a Nemzeti Eszközkezelő Társaság működése közötti kapcsolódási pontok.
A Magyar Közlöny legutóbbi számában jelent meg az rendelet, amelyben a kormány a korábbi, az eszközkezelő létrehozásáról szóló június 28-i rendeltét módosítja; utóbbiban a kabinet július 31-i határidőt szabott a nemzetgazdasági és a nemzeti fejlesztési miniszternek, hogy dolgozza ki a Nemzeti Eszközkezelő Társaság működési feltételeit.
A kormány másodszor módosítja a rendeletet az eszközkezelőről, melynek az eredeti tervek szerint már egy éve működnie kellene. Az is a Magyar Közlönyből derült ki legutúbb, hogy az eredetileg évi 5000 megvásárolni tervezett ingatlant valójában 3 év alatt veszi meg az állam. Továbbra is sok tehát a bizonytalanság az eszközkezelő körül, miközben a kormány terve az, hogy egy helyre költözteti azokat az adósokat, akiknek bedőlt a jelzáglogalapú lakáshitele, számukra új, könnyűszerkezetes házakat építenének, a beruházáshoz a kormány már az idén hozzákezdene.
Az új rendeltben a kabinet azt mondja ki, hogy a nemzetgazdasági miniszternek és a nemzeti fejlesztési miniszternek azonnali határidővel kell a kormány számára javaslatot tennie a Nemzeti Eszközkezelő Társaság által megvásárolandó kényszerértékesítésre kiválasztott lakások vételi árának olyan mértékére, amely a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított hitelfedezeti értékbecslés aktualizált értékéhez igazodik.
Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója a hírre reagálva elmondta, hogy a kormánnyal kötött megállapodás szerint az eszközkezelőnek felajánlott ingatlanokat az eredeti szerződéskori árnál jelentősen nyomottabb áron venné meg az eszközkezelő, differenciáltan. A megállapodásban az állt, hogy Budapesten és a megyei jogú városokban a szerződéskori érték 55 százalékáért, az egyéb településeken pedig 35 százalékért.
A két szakminiszter és a közigazgatási és igazságügyi miniszter augusztus 31-ig kapott határidőt arra, hogy javaslatot tegyen a Nemzeti Eszközkezelő Társaság által megvásárolandó kényszerértékesítésre kiválasztott lakások bírósági végrehajtás és a bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének összehangolására.
A belügyminiszter bevonásával a két illetékes miniszternek december 31-ig pedig arra kell javaslatot tennie, hogy mik lehetnek a Szociális Családiház-építési program és a Nemzeti Eszközkezelő Társaság működése közötti kapcsolódási pontok.
MTI, Privátbankár
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
