A munkanélküliség a legégetőbb társadalmi probléma világszerte a Szonda Ipsos felmérése szerint
A munkanélküliség a legégetőbb társadalmi probléma világszerte a Szonda Ipsos felmérése szerint. A globális fogyasztói bizalom másfél éves tartós zuhanás után végre stabilizálódni látszik, bár eközben a háztartások háromnegyede kénytelen volt szorosabbra húzni a nadrágszíjat és visszafogni a kiadásait.
Az Ipsos csoport huszonhárom országban készített online felmérést 2009 áprilisában. A Magyarország részvételével folyó kutatásban - amelyben most először vehettek részt magyar válaszadók - 23 ezren válaszoltak a feltett kérdésekre. A közel két tucat ország a világ gazdasági teljesítményének több mint háromnegyedét adja. Régiónkból Magyarország mellett Csehország és Lengyelország polgárai válaszoltak a kérdőívre. A válaszok reprezentatívnak tekinthetők a részt vevő országok internetezőire.
A globális helyzet átalakulását a felmérés szerint jól jelzi, hogy az emberek a legégetőbb társadalmi problémának ma már a munkanélküliséget tartják a saját országukban, 53 százalék említette a három legfontosabb gond között, és átlagosan 71 százalék mondta, hogy ő maga vagy ismerőse-rokona veszítette el az állását a közelmúltban. Ugyanakkor 2007 májusában, az első hullám idején a bűnözés és az erőszak váltotta ki a legtöbb aggodalmat: 40 százalék említette akkor, 35 százalék most. A környezetvédelmi kérdések megítélése ugyanezen idő alatt veszített fontosságából - 23 helyett 16 százalék említette -, de visszaesett a terrorizmustól való félelem is, 14-ről 10 százalékra.
A munkanélküliség jövőre is nőni fog az OECD-országokban, és 2010 végére a 30 államban átlagosan megközelíti majd a 10 százalékot. Az előrejelzés szerint a jövő év végére az OECD államaiban több mint 57 millió munkanélküli lesz. 2008-ban még csak 37,2 milliós munkanélküli számot regisztrált a szervezet. A jövőre valószínűsített 9,9 százalékos munkanélküliség a hetvenes évek óta a legmagasabb.
Magyarországon is a munkanélküliséget jelölték meg a legtöbb aggodalomra okot adó tényezőnek (61 százalék) a válaszadók, de a második helyen nálunk a korrupció és a pénzügyi, illetve politikai botrányok szerepelnek (53 százalék), míg a harmadik helyet a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség foglalja el (51 százalék) és "csak" ez után következik a bűnözés (24 százalék). Mivel Magyarországon ez az első adatfelvétel, idősoros összehasonlításokra egyelőre nem nyílik lehetőség.
A válság elmélyülésére enged következtetni, hogy míg két éve a részt vevő országokban a többség (55 százalék) úgy gondolta, hogy jó, vagy egyenesen nagyon jó a gazdasági helyzet, ma már csak kevesebb mint harmaduk van ezen a véleményen, Európában pedig kevesebb mint a negyedük. Az emberek egyébként a válság kiindulópontjának számító Egyesült Államokban a legpesszimistábbak, itt mindössze 13 százalék szerint jó a helyzet.
A válaszadók többsége saját bevallása szerint visszafogja a háztartása kiadásait. A legkevésbé a németek (57 százalék mondta, hogy kevesebbet költ), a csehek és a belgák (64-64 százalék), a leginkább a magyarok (89 százalék) a dél-koreaiak (88 százalék), a mexikóiak (86 százalék) és argentinok (85 százalék) érintettek.
Az összes országot nézve 74 százalék számolt be arról, hogy kevesebbet költ szórakozásra, például mozira, étteremre (Magyarországon ez 85 százalék), 71 százalék olcsóbban, vagy egyáltalán nem nyaral (idehaza 78 százalék említette), 70 százalék pedig nem ad annyi pénzt luxustermékekre (a magyaroknál 80 százalék). Az élelmiszerek tekintetében kevésbé megszorítóak a háztartások, de alkoholra és édességre felük-harmaduk a korábbinál kevesebbet szán.
A kiadások csökkentése mindenhol a világon lényegesen nagyobb támogatással bír, mint az adók emelése: az utóbbi iránt legnyitottabb Törökországban is csupán egyharmadnyian támogatták ezt a megoldást. Magyarországon – a legtöbb országhoz hasonlóan – az elsöprő többség a kiadások lefaragása mellett foglalt állást (96 százalék), az európai átlag ebben a kérdésben 92 százalék volt.
Globális szinten a kiadások visszafogásában a más országoknak nyújtott segélyek csökkentése (57 százalék), a köztisztviselők bérének befagyasztása (56 százalék) valamint a hadi kiadások mérséklése (43 százalék) bír a legnagyobb támogatással. Az egészségügyi (4 százalék), oktatási (4 százalék) és a tömegközlekedési (5 százalék) büdzsék megnyirbálását tartják a legkevésbé elfogadhatónak a válaszadók. Ha mégis adót kellene emelni, akkor elsősorban a cigarettát, az alkoholt és az egészségtelen ételeket (például cukorkákat, édességeket) adóztatnák meg a kutatásban részt vevők. Viszont nem emelnék a bérterheket (csak 5 százalék támogatja az ötletet), a lakások megvásárlásához köthető illetékadót (7 százalék), valamint a parkolást (7 százalék).
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A munkanélküliség a legégetőbb társadalmi probléma világszerte a Szonda Ipsos felmérése szerint .jpg)
.jpg)
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
