Nagy érvágás a nyugdíjelvonás

Nem ilyen gyors ütemben kellene végrehajtani a nyugdíjkorhatár megemelését az MSZOSZ egyik szakszervezeti vezetője szerint, az orvos-pszichológus pedig úgy látja, hogy ha hosszabb távon sikerülne "európai életkilátást" biztosítani a lakosság számára, akkor kerülhetne erre sor.

A szakértők annak kapcsán nyilatkoztak az MTI-nek, hogy az Országgyűlés hétfőn elfogadta a Bajnai-kormány válságkezelő programjában szereplő, a nyugdíjszabályokról szóló törvénymódosítást.

Álláspontját azzal magyarázta Czerván Mártonné, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) nyugdíjas választmányának elnöke, hogy a nők nyugdíjkorhatárát éppen a mostani időszakban emelik 62 évre, és egymás után két korhatáremelés nem indokolható.

Kopp Mária orvos-pszichológus, a SOTE Magatartástudományi Intézetének alapítója, az intézet tudományos igazgató-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a középkorúak, elsősorban a férfiak között igen magas a halálozási arány. A születéskor várható átlagos élettartam Európában 74 év, Nyugat-Európában 79 év, Magyarországon 72 év. Annak valószínűsége, hogy egy férfi nálunk megéri a 65 éves kort 64 százalék, ez Ausztriában 83 százalék, Svédországban pedig 88 százalék. Ebben a helyzetben, amikor nálunk sokkal kevesebb az idős ember, mint Európa "szerencsésebb" országaiban, akkor nem kellene "őrajtuk szorítani tovább" - hangsúlyozta az orvos-pszichológus professzor.

A nyugdíjasoknak nagyon sok gondot okoznak az őket érintő mostani intézkedések - mondta Czerván Mártonné, hozzátéve, hogy most is tudomásul veszik a válságos helyzetet, de elvárják azt, hogy a társadalom minden rétege járuljon hozzá a kilábaláshoz.

A 13. havi nyugdíjak megszüntetése nagy "érvágást", számításaik szerint mintegy tízszázalékos veszteséget jelent számukra - mutatott rá a szakszervezeti vezető. Igaz - tette hozzá -, olyan javaslat született, amely szerint ha a gazdaság helyzete javul, akkor nyugdíjprémiumot fognak kapni.

Gondként említette a nyugdíjkorrekció elmaradását, ami mintegy 300 ezer embert érint, azokat, akik 1988 és 1992 között mentek nyugdíjba. Elmondta, hogy ezt januárban kellett volna az érintetteknek megkapni, később úgy volt, hogy ez szeptemberre tolódik, de ez most áthúzódik a következő évre.

Czervánné rámutatott, hogy a jelenlegi 3,3 millió nyugdíjas között 1,2 millióan vannak, akik 80 ezer forint, vagy ez alatti nyugdíjból élnek, s ez a helyzet különösen az egyedülállókat sújtja.

Kopp Mária elmondta, hogy egy közelmúltban lezajlott egészségügyi továbbképzés mintegy 600 hallgatója közül többen arról beszéltek, hogy vidéken, de lakótelepi környezetben is, szinte általánossá vált, hogy a nyugdíjasok nem váltják ki gyógyszereiket, mert az élelmiszer- és egyéb költségek mellett erre nem telik.

Vizsgálataik szerint európai összehasonlításban a magyar nyugdíjasok anyagi, mentális és lelki helyzete sokkal rosszabb, mint a más országokban élő idős embereké. Az idős korosztályokban növekszik az öngyilkosságok aránya, egyre többen kerülnek olyan állapotba, amely szükségessé tenné a kríziskezelést, ennek megszervezését - számolt be a vidéki orvosoktól származó információkra hivatkozva az orvos-pszichológus.

A nyugdíjasok megértéssel fogadják a kormány őket érintő intézkedéseit, még akkor is, ha azok számukra nehéz helyzetet teremtenek - ezt Czerván Mártonné mondta még április 24-én, azt követően, hogy az Idősügyi Tanács soron kívüli ülésen konzultált Bajnai Gordon miniszterelnökkel. Az Idősügyi Tanács tagjaként Czerván Mártonné a megbeszélést követően azt mondta, hogy elfogadják a kormány nyugdíjasokat érintő intézkedéseit. Hozzátette: most az dolguk, hogy a lépésekről beszámoljanak a nyugdíjasoknak - a megértésüket kérve. "A nyugdíjasok sok mindent átéltek már, megértéssel fogadják a kormány terveit, még akkor is, ha ez az intézkedéssorozat nehéz helyzetet teremt számukra" - fogalmazott a szakszervezeti vezető.

Kivégezték a 13. havi nyugdíjat
Jönnek az új adótörvények!
MSZP: megint nekünk kellett nehéz döntéseket hozni
Nem bír el a rendszer ennyi nyugdíjast

MTI