A globális felmelegedés miatt átalakuló feltételekhez alkalmazkodva fokozni lehet a hazai mezőgazdasági termelést - állítja a Szent István Egyetem tudományos műhelyének elemzése.
A globális felmelegedés miatt átalakuló feltételekhez alkalmazkodva fokozni lehet a hazai mezőgazdasági termelést, és akár 20 millió ember számára elegendő élelmiszer előállítására lehet berendezkedni - állítja a gödöllői Szent István Egyetem tudományos műhelyének elemzése, amelyet az agrártárca részére készítettek.
Gyuricza Csaba, az intézmény Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Növénytermesztési Intézetének docense kifejtette: a természeti körülmények átalakulásából akár gazdasági előnyt is lehet szerezni. Ehhez - állapítja meg az elemzés - egyebek mellett nagyobb szakértelemre, technológiai fejlesztésekre és a magyar feldolgozóipar megerősítésére van szükség.
Jelenleg a mezőgazdaság a hazai GDP 3-4 százalékát adja, a hozzá kapcsolódó feldolgozóipari tevékenység a 10 százalékos arányt közelíti, de kellő élelmiszeripari háttér megteremtésével akár a 20-25 százalék is elérhető lenne. Ráadásul több százezer új munkahelyet is teremthetnének az új élelmiszerüzemek, ami által az egész gazdaság lendületet kaphat - állítja a szakember.
A mostani gyakorlat szerint az előállított termények nagyobb hányada nyersen, így hozzáadott érték nélkül, olcsó áron exportra kerül. Egy részük feldolgozva, borsos áron jut vissza a hazai fogyasztó asztalára. Az élelmiszer-előállító üzemek létesítése azonban tőkeigényes, pénz viszont nincs. Ezen segíthetnek a különféle, most hozzáférhető európai uniós pályázati források. Elsősorban a hazai kis és közepes élelmiszer-feldolgozó vállalkozások életre hívása hozhatja meg a felemelkedést - mutatott rá a docens.
A klímaváltozás Európán belül különösen a Kárpát-medencében érezteti hatását, ami új helyzet elé állítja a hazai agrárágazatot - szögezte le Gyuricza Csaba. A prognózis szerint, amíg a kontinensen fokozatosan 1 Celsius-fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet, addig az Alföldön 1,5-2 fok is lehet ez a változás. Márpedig 1 Celsius-fok felmelegedés következtében 200-300 kilométerrel északra tolódik a növények termeszthetőségi zónája. Így hamarosan Svéd- és Finnországban ráállhatnak a búza- és a kukoricatermesztésre, Magyarországon pedig a mediterrán éghajlatra jellemző gyümölcsök jelennek meg, a Szeged környékén máris terem például a füge és a kivi.
A megváltozott körülményekhez alkalmazkodó, szárazságtűrő gabonafajták kinemesítése a tudósok feladata. A gödöllői intézet 140 hektáros kísérleti telepén évente 250-300 búza- és kukoricafajta vizsgázik. Közöttük dől el, hogy melyik bírja a szélsőséges időjárást, és hosszabb távon melyiket célszerű megtartani köztermesztésben.
Az intézet elemzése kitér a klímaváltozás kapcsán szükséges technológiai fejlesztésekre is. E szerint olyan talajművelési módszerekre is szükség van, amelyek elősegítik a talajnedvesség megtartását, az éves hazai csapadék mennyisége ugyanis csökken. A kutatások a körültekintőbb talajtápanyag-gazdálkodásra is kiterjednek. Ez ugyanis fontos eleme a nehezebb természeti körülmények között is versenyképes hazai növénytermesztésnek - hívta fel a figyelmet Gyuricza Csaba.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A globális felmelegedés miatt átalakuló feltételekhez alkalmazkodva fokozni lehet a hazai mezőgazdasági termelést - állítja a Szent István Egyetem tudományos műhelyének elemzése. .jpg)
.jpg)
A Scotland Yard kizárta a terrortámadás lehetőségét. 
