Sztrájk, zendülés vagy polgári felkelés helyszínén megrongálódott autókért nem fizetnek a biztosítók, hacsak nincs erről külön kitétel a pórul járt ügyfél szerződésében. Ezek a kiegészítések azonban a legritkábban szerepelnek a magyar kötvényekben. Ezért aki csak teheti, ne parkoljon autóval a tömegdemonstrációk közelében, mert egy letört tükör is kellemetlen biztosítási meglepetést tartogathat.
Biztosítási szempontból is érdemes az autókat távol tartani a hétvégi tömegdemonstrációktól, mert a legbékésebb tüntetés során is előfordulhat,, hogy elsodorják egy ott parkoló autó tükrét vagy megkarcolja az oldalát. És akkor még az esetleg elszabaduló indulatok következményeiről, a szándékos rongálásokról nem is beszéltünk.
Érdemes tudni, hogy a biztosítók nem fizetnek sztrájk, zendülés vagy polgári felkelés helyszínén esett károkért, hacsak az ügyfél ezt nem kérte külön a szerződés megkötésekor – hívja fel a figyelmet Németh Péter. A több tucat biztosítóval szerződött CLB biztosítási alkusz cég kommunikációs vezetője szerint azonban a magyarok többsége legkevésbé erre a káreseményre számít, ezért ezek a speciális kitételek legtöbbször nem is szerepelnek a kötvényekben.
Vitás helyzetek
Vitás helyzet alakulhat azonban a kockázatviselő és az ügyfél között, ha valamilyen tüntetés helyszínén sérül meg egy autó, mert megítélés kérdése, hogy a biztosítók által alkalmazott – hivatalos – definíciók ráillenek-e az adott rendezvényre. A sztrájkot egyértelműen be lehet azonosítani, ez az „alkalmazottak nagyobb csoportjának munkamegtagadása egy társaságnál politikai vagy gazdasági célok kikényszerítésére”. Egy, a biztosítók által zendülésnek minősített helyzet azonban már nem ennyire egyértelmű, mert a meghatározás szerint ez „erőszakos demonstrációk a hatóságok elleni lázadással, illegális cselekményekkel és ellenségességgel kísért zavargás előidézésére a jelenlegi hatalmi egyensúly felborítása céljából”.
Biztosítási szempontból ez a kitétel könnyen teljesülhet olyan nagy tömeget vonzó tüntetésen, mint amit éppen erre a hétvégre jeleztek a szakszervezetek. Így megeshet, hogy erre hivatkozva nem fizet a biztosító a helyszínen parkoló autókban esett esetleges károkért. A harmadik kizáró kategória, a polgári felkelés, amely a biztosítók szerint olyan „erőszakos demonstráció, ami nem illik a zendülés kategóriájába, de ami társadalmi nyugtalansághoz és illegális cselekményekhez vezető zavargássá fejlődik.”.
Amennyiben egy rendezvényen elszabadulnak az indulatok, s a rendőrségnek be kell avatkoznia, a biztosító a hatósági jegyzőkönyv alapján kategorizálja a „káreseményt”, s ebben az esetben előfordulhat, hogy hoppon marad a károsult.
Ezek alapján döntse el mindenki maga, ott hagyja-e az autóját a tízezres tömeget vonzó tüntetések helyszínén, vagy járművel még a környékére sem megy az ilyen rendezvényeknek – figyelmeztet a szakértő.
Biztosítási szempontból is érdemes az autókat távol tartani a hétvégi tömegdemonstrációktól, mert a legbékésebb tüntetés során is előfordulhat,, hogy elsodorják egy ott parkoló autó tükrét vagy megkarcolja az oldalát. És akkor még az esetleg elszabaduló indulatok következményeiről, a szándékos rongálásokról nem is beszéltünk.
Érdemes tudni, hogy a biztosítók nem fizetnek sztrájk, zendülés vagy polgári felkelés helyszínén esett károkért, hacsak az ügyfél ezt nem kérte külön a szerződés megkötésekor – hívja fel a figyelmet Németh Péter. A több tucat biztosítóval szerződött CLB biztosítási alkusz cég kommunikációs vezetője szerint azonban a magyarok többsége legkevésbé erre a káreseményre számít, ezért ezek a speciális kitételek legtöbbször nem is szerepelnek a kötvényekben.
Vitás helyzetek
Vitás helyzet alakulhat azonban a kockázatviselő és az ügyfél között, ha valamilyen tüntetés helyszínén sérül meg egy autó, mert megítélés kérdése, hogy a biztosítók által alkalmazott – hivatalos – definíciók ráillenek-e az adott rendezvényre. A sztrájkot egyértelműen be lehet azonosítani, ez az „alkalmazottak nagyobb csoportjának munkamegtagadása egy társaságnál politikai vagy gazdasági célok kikényszerítésére”. Egy, a biztosítók által zendülésnek minősített helyzet azonban már nem ennyire egyértelmű, mert a meghatározás szerint ez „erőszakos demonstrációk a hatóságok elleni lázadással, illegális cselekményekkel és ellenségességgel kísért zavargás előidézésére a jelenlegi hatalmi egyensúly felborítása céljából”.
Biztosítási szempontból ez a kitétel könnyen teljesülhet olyan nagy tömeget vonzó tüntetésen, mint amit éppen erre a hétvégre jeleztek a szakszervezetek. Így megeshet, hogy erre hivatkozva nem fizet a biztosító a helyszínen parkoló autókban esett esetleges károkért. A harmadik kizáró kategória, a polgári felkelés, amely a biztosítók szerint olyan „erőszakos demonstráció, ami nem illik a zendülés kategóriájába, de ami társadalmi nyugtalansághoz és illegális cselekményekhez vezető zavargássá fejlődik.”.
Amennyiben egy rendezvényen elszabadulnak az indulatok, s a rendőrségnek be kell avatkoznia, a biztosító a hatósági jegyzőkönyv alapján kategorizálja a „káreseményt”, s ebben az esetben előfordulhat, hogy hoppon marad a károsult.
Ezek alapján döntse el mindenki maga, ott hagyja-e az autóját a tízezres tömeget vonzó tüntetések helyszínén, vagy járművel még a környékére sem megy az ilyen rendezvényeknek – figyelmeztet a szakértő.
Privátbankár
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
