Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
A válság nyomán fontolóra vett korlátozásoknak és reformoknak nem szabad azzal a kockázattal járniuk, hogy megsemmisül az utóbbi három évtized hatalmas mértékű globális vagyongyarapodásának forrása, vagyis a kapitalizmus
A válság nyomán fontolóra vett korlátozásoknak és reformoknak nem szabad azzal a kockázattal járniuk, hogy megsemmisül az utóbbi három évtized hatalmas mértékű globális vagyongyarapodásának forrása, vagyis a kapitalizmus, írták a tegnapi Financial Timesban vezető amerikai közgazdászok.
Gary Becker, az 1992-es közgazdasági Nobel-díj kitüntetettje, a chicagói egyetem professzora és Kevin Murphy, a Hoover Institution vezető kutatója a "Nehogy a kúrába haljon bele a kapitalizmus" című elemzésben azt írta: a recesszió okozta vagyonvesztést az elmúlt három évtizedben végbement óriási vagyonteremtéssel és jóléti vívmányokkal összefüggésben kell vizsgálni.
Kimutatásuk szerint 1980 és 2007 között a világgazdasági össztermék (GDP) reálértéken hozzávetőleg 145 százalékkal - éves átlagban 3,4 százalékkal - emelkedett. "A kapitalizmus úgynevezett kapzsisága", amely az üzletembereket és az ambiciózus alkalmazottakat vezérli, százmilliókat emelt ki a súlyos szegénységből, és a kapitalizmus szerepe látszik a kínai és indiai jövedelemnövekedésben is, annak nyomán, hogy e két országban piaci reformokat vezettek be.
A szerzők szerint a mostani recesszió okozta veszteségek is elhalványulnak az elmúlt évtizedek "nagy eredményei" mellett. Még abban az esetben is, ha a jelenlegi válság depresszióvá fajul, és a világszintű GDP-érték 2008-2010 között 10 százalékkal zuhan, a nettó globális GDP-növekedés mértéke az 1980 és 2010 közötti harminc évben 120 százalék - éves átlagban 2,7 százalék - lenne.
Ez az egy főre jutó reáljövedelem csaknem 40 százalékos emelkedését jelentené, azzal együtt is, hogy a világ népessége évente 1,6 százalékkal nőtt ugyanezen időszakban, fejtegeti a két amerikai tudós. Az elemzés szerint még a szabadpiac híveinek körében is általános, ugyanakkor téves az a nézet, hogy jobb mindenképpen tenni valamit a gazdaság érdekében, mint nem tenni semmit. A két szerző úgy véli: minden beavatkozás puszta természeténél fogva inkább árt, semmint használ, növelve éppen azokat a bizonytalanságokat és kockázatokat, amelyeknek egyébként is jelentős szerepük van a mostani visszaesésben.
A kormányzati válaszlépések megmutatták, hogy a segítő célú beavatkozások is fokozhatják a problémákat. Még a jól felkészült gazdaságpolitikai döntéshozók is hibát hibára halmoznak 2007 augusztusa óta, áll az elemzésben. Ezzel az állásponttal gyökeresen ellentétes a brit pénzügyi szolgáltatási felügyelet (FSA) elnöke által e héten nyilvánosságra hozott radikális javaslatcsomag, amely szerint nem feltételezhető minden esetben a piaci szereplők racionális viselkedése, ezért jóval szigorúbb piaci szabályozás kell.
Az ajánlások elkészítésére Gordon Brown kormányfő kérte fel Lord Adair Turnert, az FSA vezetőjét még októberben, a globális bank- és értékpiaci pánik kitörése nyomán. Lord Turner a most elkészült vaskos, 126 oldalas összefoglalóban egyebek mellett azt írja: a gazdaságpolitikai döntéshozóknak fel kell ismerniük, hogy a piac képes az irracionális viselkedésre egyéni és kollektív szinten egyaránt, és ki van téve "az önerősítő csordahatás" érvényesülésének, amely szélsőséges árfolyamkilengéseket eredményezhet mindkét irányban.
Gordon Brown a legnagyobb brit baloldali napilapnak, a The Guardiannek szintén e héten adott interjúban maga is kijelentette: a washingtoni konszenzusként ismert "negyven éves, mindent átható szabadpiaci ortodoxia" véget ért, a laissez-faire (szabadjára engedett) piac ideje lejárt. A balközépen állóknak magabiztosan ki kell mondaniuk: már nem érvényes az a régi felfogás, hogy a piac hatékony és majd önmaga megoldja a problémákat, tette hozzá.
A minap Barack Obama amerikai elnök gazdasági főtanácsadója is azt mondta Londonban megjelent nyilatkozatában, hogy most nem lehet bízni a piac önhelyreállító mechanizmusainak működésében. Lawrence Summers a Financial Timesnak adott, múlt héten közölt interjúban kijelentette: jóllehet a gazdaság önstabilizálódásának elmélete "általában helytálló, évszázadonként néhány alkalommal azonban nem érvényesül". A Clinton-kormányzat volt pénzügyminisztere szerint a jelenlegi helyzet "ezen alkalmak egyike ... és az ilyen esetekben rendkívüli kormányzati fellépésre van szükség".
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
A válság nyomán fontolóra vett korlátozásoknak és reformoknak nem szabad azzal a kockázattal járniuk, hogy megsemmisül az utóbbi három évtized hatalmas mértékű globális vagyongyarapodásának forrása, vagyis a kapitalizmus 
Inkább nő? Vagy inkább férfi? 
Az agresszív vámokkal a Trump-adminisztráció a saját szavazóit lövi lábon – Klasszis Podcast
