Bármekkora is az IMF-hitelnyújtás összege - az intézmény segítségét központi bankok kölcsönei egészíthetik ki -, ez a legnagyobb, nemzetközileg összehangolt lépés a krízis új, bizonytalan és veszélyes szakaszának megelőzésére. Az amerikai és nyugat-európai bankoktól eltérően a felzárkózó államok pénzintézetei csak kevés olyan, jelzálogalapú papírt vásároltak, amelyek megrendítették a pénzügyi rendszert. De a bankhitelek apadásával a hitelszűke keményen lesújtott a felzárkózó piacokra is. Az említett országokon kívül bajba került Oroszország, Ukrajna, Pakisztán, Argentína, Izland, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia és Bulgária.
Minden, amit a válságról tudni lehet a Privátbankáron - Hitelválság 2008>>
Amerikai szakértők figyelmeztetnek: ez a jelenség visszaüthet az Egyesült Államokra, amelynek az említett államok közül több jelentős kereskedelmi partnere, és az amerikai export visszaeshet.
A lap szerint a korai áldozatok egyike Magyarország, ahol nemcsak a vállalatok, hanem a magánszemélyek devizaadóssága is jelentős. - Nem voltunk nyilvánvaló célpont - mondta a lapnak Bod Péter Ákos volt MNB-elnök, hozzátéve: korábban nem lehetett látni komolyabb gondokat Magyarország gazdasági kilátásait illetően. - Most viszont egyfajta pánik tört ki - állapította meg. A The New York Times által idézett közgazdászok szerint a devizahitelek elapadása veszélyes, egészséges gazdaságoknál jelentkezhetnek zavarok: először csak likviditási, hosszabb távon akár fizetőképességi problémák keletkeznek.
Legfrissebb devizaárfolyamok a Privátbankáron
Friss tőzsdei árfolyamok a Privátbankáron
A lap kitért arra, hogy Magyarország 5 milliárd eurós kerethez jutott az Európai Központi Banktól. Ezenkívül vonakodását leküzdve - akárcsak Izland, Pakisztán, Fehéroroszország és Ukrajna - tárgyalásokat kezdett rendkívüli készenléti hitelekről az IMF-fel, miután a nemzetközi pénzintézet tíz napja "technikai és pénzügyi segítséget" helyezett kilátásba. Az akkori nyilatkozatok szerint Magyarország csak utolsó eszközként folyamodna az IMF készenléti keretéhez, inkább annak lélektani hatásában bízik.
- Egyáltalán nem örülök, hogy az IMF-től kell hitelt kérnünk - mondta Bod Péter Ákos, és hozzátette: korábban azt gondolta, az ő életében Magyarországnak erre már nem lesz szüksége.
Nem mindenki örül az IMF-hitelnek
