Nem szeretnénk fizetős egészségügyet, mégis önként pengetünk
A hálapénzzel kapcsolatban évtizedek óta számtalan találgatás, tévhit jelent meg. Nagyságát a különböző felmérések, tanulmányok szélesen szórva közölték. A paraszolvencia általános vélekedés szerint gátolja az egészségügy megfelelő fejlődését, az ágazat helyzetének normalizálódását, „fehéredését”. A továbblépéshez azonban - mint arról sajnos sokszor a jogalkotók is megfeledkeznek - elsőként magát a problémát kell alaposan megismerni
A hálapénzzel kapcsolatban évtizedek óta számtalan találgatás, tévhit jelent meg. Nagyságát a különböző felmérések, tanulmányok szélesen szórva közölték (5,8-100 milliárd közötti értékeket becsülnek a tanulmányok). A paraszolvencia általános vélekedés szerint gátolja az egészségügy megfelelő fejlődését, az ágazat helyzetének normalizálódását, „fehéredését”. A továbblépéshez azonban - mint arról sajnos sokszor a jogalkotók is megfeledkeznek - elsőként magát a problémát kell alaposan megismerni - olvasható a Patika Egészségpénztár közleményében.
A Patika Egészségpénztár, a Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetsége és a Corvinus Egyetem Marketing tanszékének munkatársai felmérték a hálapénzzel kapcsolatos attitűdöket, adásának okait, a ráfordított kiadásokat.
A hálapénz nagysága
A kutatás szükségességét a legélesebben talán a paraszolvencia értéke mutatja. Amennyiben ugyanis a hálapénz típusonkénti mért átlagos értékét az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP) lejelentett orvos/beteg találkozók alapján számítjuk ki, akkor az erre célra fordított éves kiadás 2008-ban 296,6 milliárd forint volt. A Patikapénztár kutatásában résztvevők orvos-látogatási szokásai alapján azonban ez az összeg „mindössze” 73,4 milliárd forintra rúgott.
A paraszolvencia elterjedtségét jól mutatja, hogy az érvényes választ adók 72%-a adott valakinek hálapénzt. A kórházi orvosnak adott paraszolvencia legkisebb összege a válaszadók szerint 1000 forint, legmagasabb összege pedig 500 000 forint volt. A családi egy főre jutó jövedelem nagyságának növekedésével is jellemzően a kórházi ellátást honorálják jobban a megkérdezettek. A kórházi orvosnak adott hálapénz a legfelsőbb jövedelmi csoportban közel kétszerese a legalsóbb jövedelmi csoporténál. Életkor szerint az aktív középgeneráció (31-50 év között) ad az átlagosnál nagyobb arányban hálapénzt. Érdemes megemlíteni, hogy valamennyi hálapénz típus tekintetében a válaszadók azt feltételezik, hogy „mások” magasabb összeget adnak.
A legkiszolgáltatottabb helyzetben a kórházakban érzik magukat a betegek, a válaszadóknak majdnem a fele (45,6%) véli úgy, hogy szolgáltatást is csak az átadott borítéknak köszönhetően kapott. Ez az arány a rendelőintézetben (39,8%) és a háziorvosoknál (34%) is meglehetősen magas. Az is megállapítható, hogy a jobb szolgáltatáshoz nagyobb arányban érzik szükségesnek a hálapénzt az emberek, mint a szolgáltatások hozzáféréséhez.
Vizsgálták azt is, hogy a hálapénz hatása miben nyilvánul meg leginkább a megkérdezettek vélekedése szerint. Az eredmények azt mutatják, hogy - akár kórházról, akár szakrendelésről legyen szó - külön figyelem csak hálapénzzel „vásárolható”. A kórházi ellátás vonatkozásában az így vélekedők aránya közel 66%, a szakrendelés esetén 74%.
Közben a megkérdezettek többsége szerint a magánbetegek miatt hosszabb a várakozás. A „választott orvos nélkül ma már többet kell fizetni” véleményt a megkérdezettek közel fele osztja. Ezek az eredmények megerősítik, hogy a hálapénznek egyértelműen hatása van az egészségügyi rendszer működési mechanizmusára, és az orvosok egyes betegekkel szembeni hozzáállására.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A hálapénzzel kapcsolatban évtizedek óta számtalan találgatás, tévhit jelent meg. Nagyságát a különböző felmérések, tanulmányok szélesen szórva közölték. A paraszolvencia általános vélekedés szerint gátolja az egészségügy megfelelő fejlődését, az ágazat helyzetének normalizálódását, „fehéredését”. A továbblépéshez azonban - mint arról sajnos sokszor a jogalkotók is megfeledkeznek - elsőként magát a problémát kell alaposan megismerni .jpg)
.jpg)
A Nyugatnak fokoznia kell az orosz halászati ipar elleni szankciókat – jelentette ki Karel Burger Dirven, Ukrajna tiszteletbeli konzulja a Holland Királyságban. 
