Nem vállalta be a kamatvágást a jegybank

A jegybank Monetáris Tanácsa augusztus 23-i ülésén úgy döntött, nem változtat a jegybanki kamatkondíciókon.

A londoni és budapesti elemzők korábban egyetértettek abban, hogy a tanács kedden még nem csökkenti a jelenlegi 6 százalékos alapkamatot.

A jegybanki alapkamat alakulása

Forrás: MNB/Privátbankár

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió menedzsere emlékeztetett rá, hogy a júliusi ülés során az MNB  a legnagyobb kockázatot még az európai adósságválság alakulásában látta, azóta azonban a hazai inflációs folyamatokban a vártnál lényegesen gyengébb gazdasági növekedés miatt a lefelé mutató kockázatok erősödtek, így egyes piaci szereplők már most kamatcsökkentést  vártak. A feltörekvő piaci jegybankok a globális lassulásra mindenhol enyhítéssel válaszolnak, vagy a korábban várt emelés marad el, vagy – mint Törökország esetében – merész kamatvágásba kezdenek.

A szakember úgy látja, nálunk a jelentős devizahitel állományból adódó pénzügyi stabilitási megfontolások ezt a logikát felülírhatják. A hazai devizapiacon egyes indikátorok, elsősorban a deviza forrásbevonás drágasága  hasonló feszültséget mutat a 2008 végi helyzethez, amit később az IMF csomag aláírása és a 300 bázispontos jegybanki kamatemelés követett.  Véleménye szerint a jegybank egyelőre helyesen kivár, hisz a kamatcsökkentést követő lehetséges forintárfolyam-gyengülés miatt a növekedésösztönző hatás amúgy is meglehetősen kérdéses.

Bebesy Dániel szerint könnyen az is előfordulhat, hogy jelentősebb forintgyengülés esetén az esetleges alapkamat csökkentést rövid időn belül nagyarányú emelés kellene, hogy kövesse, amit értelemszerűen el akar kerülni a jegybank.

Privátbankár - Szilágyi Balázs