Németország: egyik szemük sír, a másik nevet
A növekvő foglalkoztatás és az emelkedő bérek jót tesznek a költségvetésnek, de nem használnak a lakosságnak: a fogyasztás növekedése ütemesen lassul az energia- és élelmiszerárak táplálta infláció miatt, amely elemészti a vásárlóerő nominális növekedését, ez derül ki a német pénzügyminisztérium havi jelentéséből.
Májusban az adóbevétel 3,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ezen belül személyi jövedelemadóból 7,1 százalékkal több származott, mint egy évvel korábban. Az első öt hónapban a teljes adóbevétel 6,1 százalékkal volt több mint a tavalyi első öt hónapban. Az ütem itt is lassult kissé - áprilisban az adóbevétel 5,2 százalékkal, az első négy hónapban 6,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit -, de így is messze meghaladta az infláció májusban 3,1 százalékos tizenkét havi ütemét.
Németországban az első negyedévben a gazdasági növekedés, munkanapokkal kiigazítva, az első negyedévben 2,6 százalékra gyorsult a tavalyi utolsó negyedévi 1,8 százalékról, rendre az egy évvel azelőttihez viszonyítva. A minisztérium jelentése szerint ez azonban csak a szokatlanul jó időjárás következménye volt, és a mostani második negyedévről már erős lassulás valószínűsíthető, főleg "a kiskereskedelmi forgalom csökkenő irányzata miatt, ami minden bizonnyal a vásárlóerő megfogyatkozásának következménye".
A német GDP keresleti oldali forrásai között 56,7 százalékos súllyal szerepelt tavaly a lakossági fogyasztás.
Németországban a lakossági fogyasztás, rendre éves összehasonlításban, tavaly az első negyedévben 0,3 százalékkal csökkent - nem utolsósorban az áfaemelés hatására -, a második negyedben stagnált, a harmadik negyedévben 0,2 százalékkal csökkent, a tavalyi utolsó negyedben 1,3 százalékkal esett, és egész évben évi átlagban 0,4 százalékkal fogyatkozott meg, majd idén az első negyedévben mindössze 0,1 százalékkal bővült.
A GDP többi keresleti oldali forrása között a beruházások tavaly átlagosan 8,2 százalékkal, majd idén az első negyedben 6,2 százalékkal gyarapodtak, az export tavaly 7,8 százalékkal, idén az első negyedben 5,9 százalékkal bővült, miközben az import tavaly átlagosan 4,8 százalékkal, idén az első negyedben 4,0 százalékkal nőtt.
2006-ban a munkaköltségek közül a bruttó bér az iparban és a szolgáltatásokban átlagosan 1,225 százalékkal emelkedett Németországban, utána tavaly átlagosan 1,475 százalékkal nőtt, miközben a foglalkoztatottak száma közel 2 százalékkal szaporodott. Németország ezzel a bértömeg-emelkedéssel szűkmarkúság-rekordot tart az EU-ban, ráadásul ez a bértömeg vásárlóértékének csökkenését jelentette a 2,3 százalékos tavalyi évi átlagos infláció mellett. Még a háztartások összes elkölthető jövedelme is csak 1,6 százalékkal nőtt tavaly. Idén eddig 3 százalék körül volt a tizenkét havi infláció, miközben a bértömeg éves növekedésének üteme az első negyedévben 2,3 százalékra csökkent a tavalyi utolsó negyedévi 2,8 százalékról.
Csak pár hétig tartott a német jókedv
Alapos gázáremelés Németországban
Az eurózónában is nőttek a munkaköltségek
Májusban az adóbevétel 3,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ezen belül személyi jövedelemadóból 7,1 százalékkal több származott, mint egy évvel korábban. Az első öt hónapban a teljes adóbevétel 6,1 százalékkal volt több mint a tavalyi első öt hónapban. Az ütem itt is lassult kissé - áprilisban az adóbevétel 5,2 százalékkal, az első négy hónapban 6,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit -, de így is messze meghaladta az infláció májusban 3,1 százalékos tizenkét havi ütemét.
Németországban az első negyedévben a gazdasági növekedés, munkanapokkal kiigazítva, az első negyedévben 2,6 százalékra gyorsult a tavalyi utolsó negyedévi 1,8 százalékról, rendre az egy évvel azelőttihez viszonyítva. A minisztérium jelentése szerint ez azonban csak a szokatlanul jó időjárás következménye volt, és a mostani második negyedévről már erős lassulás valószínűsíthető, főleg "a kiskereskedelmi forgalom csökkenő irányzata miatt, ami minden bizonnyal a vásárlóerő megfogyatkozásának következménye".
A német GDP keresleti oldali forrásai között 56,7 százalékos súllyal szerepelt tavaly a lakossági fogyasztás.
Németországban a lakossági fogyasztás, rendre éves összehasonlításban, tavaly az első negyedévben 0,3 százalékkal csökkent - nem utolsósorban az áfaemelés hatására -, a második negyedben stagnált, a harmadik negyedévben 0,2 százalékkal csökkent, a tavalyi utolsó negyedben 1,3 százalékkal esett, és egész évben évi átlagban 0,4 százalékkal fogyatkozott meg, majd idén az első negyedévben mindössze 0,1 százalékkal bővült.
A GDP többi keresleti oldali forrása között a beruházások tavaly átlagosan 8,2 százalékkal, majd idén az első negyedben 6,2 százalékkal gyarapodtak, az export tavaly 7,8 százalékkal, idén az első negyedben 5,9 százalékkal bővült, miközben az import tavaly átlagosan 4,8 százalékkal, idén az első negyedben 4,0 százalékkal nőtt.
2006-ban a munkaköltségek közül a bruttó bér az iparban és a szolgáltatásokban átlagosan 1,225 százalékkal emelkedett Németországban, utána tavaly átlagosan 1,475 százalékkal nőtt, miközben a foglalkoztatottak száma közel 2 százalékkal szaporodott. Németország ezzel a bértömeg-emelkedéssel szűkmarkúság-rekordot tart az EU-ban, ráadásul ez a bértömeg vásárlóértékének csökkenését jelentette a 2,3 százalékos tavalyi évi átlagos infláció mellett. Még a háztartások összes elkölthető jövedelme is csak 1,6 százalékkal nőtt tavaly. Idén eddig 3 százalék körül volt a tizenkét havi infláció, miközben a bértömeg éves növekedésének üteme az első negyedévben 2,3 százalékra csökkent a tavalyi utolsó negyedévi 2,8 százalékról.
Csak pár hétig tartott a német jókedv
Alapos gázáremelés Németországban
Az eurózónában is nőttek a munkaköltségek
MTI
Tavaly augusztus óta unciánként közel ezer dollárral ér többet egy uncia arany. 
