Nincs többé parkolási amnesztia!
Az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette azt a törvényt, amely szerint az egyévesnél régebbi parkolási tartozásokat nem lehet behajtani.
Az Ab egyhangú döntését azzal indokolta, hogy "a jogalkotó a hatályba lépést megelőzően létrejött jogviszonyokban idézett elő változást" és ez a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközik.
A testület több utólagos normakontroll-indítvány, 870 bírói kezdeményezés, valamint csaknem kétszáz alkotmányjogi panasz alapján vizsgálta a kifogásolt rendelkezést.
A jogalkalmazó bírák feladata, hogy az előttük folyamatban lévő perekben, illetve az alkotmányellenes jogszabályon alapuló, jogerős megszüntető végzésekkel lezárt eljárásokban a megsemmisítés jogkövetkezményeit levonják - tartalmazza a közlemény.
Az országgyűlés tavaly június 9-én fogadta el azokat a törvénymódosításokat, amelyek alapján június 19-étől az egy éven
túli parkolási díj meg nem fizetéseit a bíróságok nem tárgyalhatják, a folyamatban lévő pereket pedig megszüntetik. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a jogszabály a parkolási díjigények tekintetében átmeneti rendelkezések nélkül, a hatályba lépését követően benyújtott keresetleveleket elutasítani, a folyamatban lévő pereket pedig megszüntetni rendelte, amennyiben a jogosulatlan parkolás és az igényérvényesítés között több mint egy év telt el.
Az alkotmánybírák álláspontja szerint nem önmagában a jogérvényesítés megnehezítése, feltételeinek szigorítása alkotmányellenes, hanem az, "ha a jogalkotó a jogszabály hatályba lépését megelőzően létrejött jogviszonyokban kíván a jogosultra nézve kedvezőtlen változást előidézni".
Mint az a közleményben olvasható: tekintettel a jogbiztonság követelményére, és figyelemmel az eljárást kezdeményezők különösen fontos érdekeire, a perbe vitt igények nagy számára, az Ab határozatával a keletkezésükre visszamenőleges hatállyal semmisítette meg a vizsgált rendelkezéseket.
Különösen a nagyobb összegű ügyek esetében képzelhető el, hogy egyes parkolási társaságok újra bíróság elé viszik az egyszer már megszüntetett ügyeket, ám ez korántsem azt jelenti, hogy nekik kedvező ítéletet hoznak majd a bíróságok - vélekedett az MTI megkeresésére Kovács Kázmér ügyvéd, a Magyar Autóklub jogi bizottságának elnöke, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese.
Szerinte az eljárásokban a cégeknek "meg kell majd tudniuk magyarázni, miért 2007-ben hoztak elő egy 2002-es, 2003-as ügyet", s ilyenkor éppúgy számítaniuk kell a számukra kedvezőtlen ítéletre, mint annak az autósnak, akinek sorozatban voltak bírságai.
Kovács Kázmér megemlítette: a bíróságnak minden esetben egyedi mérlegelést kell alkalmaznia, s hozzátette azt is, érdekes jogi helyzet lesz, ha egy autós arra hivatkozik majd: kidobta a parkolócédulát, amikor megtudta, hogy megszüntették az ügyét. Az ügyvéd szerint "az embereknek nem kellett azt tudniuk, érteniük, hogy alkotmánysértő egy törvény".
Nem tudjuk meg, hová tűnik a parkolópénz
Átprogramozzák a parkolóórákat
Az Ab egyhangú döntését azzal indokolta, hogy "a jogalkotó a hatályba lépést megelőzően létrejött jogviszonyokban idézett elő változást" és ez a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközik.
A testület több utólagos normakontroll-indítvány, 870 bírói kezdeményezés, valamint csaknem kétszáz alkotmányjogi panasz alapján vizsgálta a kifogásolt rendelkezést.
A jogalkalmazó bírák feladata, hogy az előttük folyamatban lévő perekben, illetve az alkotmányellenes jogszabályon alapuló, jogerős megszüntető végzésekkel lezárt eljárásokban a megsemmisítés jogkövetkezményeit levonják - tartalmazza a közlemény.
Az országgyűlés tavaly június 9-én fogadta el azokat a törvénymódosításokat, amelyek alapján június 19-étől az egy éven
túli parkolási díj meg nem fizetéseit a bíróságok nem tárgyalhatják, a folyamatban lévő pereket pedig megszüntetik. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a jogszabály a parkolási díjigények tekintetében átmeneti rendelkezések nélkül, a hatályba lépését követően benyújtott keresetleveleket elutasítani, a folyamatban lévő pereket pedig megszüntetni rendelte, amennyiben a jogosulatlan parkolás és az igényérvényesítés között több mint egy év telt el.
Az alkotmánybírák álláspontja szerint nem önmagában a jogérvényesítés megnehezítése, feltételeinek szigorítása alkotmányellenes, hanem az, "ha a jogalkotó a jogszabály hatályba lépését megelőzően létrejött jogviszonyokban kíván a jogosultra nézve kedvezőtlen változást előidézni".
Mint az a közleményben olvasható: tekintettel a jogbiztonság követelményére, és figyelemmel az eljárást kezdeményezők különösen fontos érdekeire, a perbe vitt igények nagy számára, az Ab határozatával a keletkezésükre visszamenőleges hatállyal semmisítette meg a vizsgált rendelkezéseket.
Különösen a nagyobb összegű ügyek esetében képzelhető el, hogy egyes parkolási társaságok újra bíróság elé viszik az egyszer már megszüntetett ügyeket, ám ez korántsem azt jelenti, hogy nekik kedvező ítéletet hoznak majd a bíróságok - vélekedett az MTI megkeresésére Kovács Kázmér ügyvéd, a Magyar Autóklub jogi bizottságának elnöke, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese.
Szerinte az eljárásokban a cégeknek "meg kell majd tudniuk magyarázni, miért 2007-ben hoztak elő egy 2002-es, 2003-as ügyet", s ilyenkor éppúgy számítaniuk kell a számukra kedvezőtlen ítéletre, mint annak az autósnak, akinek sorozatban voltak bírságai.
Kovács Kázmér megemlítette: a bíróságnak minden esetben egyedi mérlegelést kell alkalmaznia, s hozzátette azt is, érdekes jogi helyzet lesz, ha egy autós arra hivatkozik majd: kidobta a parkolócédulát, amikor megtudta, hogy megszüntették az ügyét. Az ügyvéd szerint "az embereknek nem kellett azt tudniuk, érteniük, hogy alkotmánysértő egy törvény".
Nem tudjuk meg, hová tűnik a parkolópénz
Átprogramozzák a parkolóórákat
MTI
Az agresszív vámokkal a Trump-adminisztráció a saját szavazóit lövi lábon – Klasszis Podcast
