A világon minden nyolcadik ember nyomornegyedben él, az ENSZ adatai szerint az utóbbi tíz évben 777 millióról 830 millióra nőtt a nyomornegyedekbe kényszerültek száma
A világon minden nyolcadik ember nyomornegyedben él, az ENSZ adatai szerint az utóbbi tíz évben 777 millióról 830 millióra nőtt a nyomornegyedekbe kényszerültek száma.
Közülük 227 millió életkörülményein tudtak némileg javítani - hívta fel a figyelmet csütörtökön közzétett jelentésében az ENSZ Habitat programjának vezetője, Anna Tibaijuka -, más helyeken azonban újabb és kiterjedtebb nyomornegyedek jelennek meg.
Közlése szerint a folyamat egyenlőtlen: fejlődés tapasztalható a modern, gazdaságilag gyorsan növekvő országokban, míg a szegény államoknak a korábbiakhoz hasonlóan nagy problémáik vannak.
"Ha a kormányok nem tesznek ellene, évente hatmillióval több olyan emberrel lehet számolni, aki méltánytalan körülmények között kell, hogy éljen. 2020-ra a nyomornegyedekben élők száma akár 900 millióra emelkedhet" - mondta a magas rangú tanzániai ENSZ-képviselő.
A napjainkban ilyen telepeken tengődők kétharmada a Szahara környéki országokban él, de milliók szorulnak nyomornegyedekbe Dél-Ázsiában, Kelet-Ázsiában, Latin-Amerikában és a Karib-térségben is.
A lakhatási körülmények megfigyelésével és javításával foglalkozó Habitat jelentéséből kiderül: a Föld lakosságának fele - közel 3,5 milliárd ember - városokban vagy városok környékén él. Az urbanizáció következményei azonban társadalmi bizonytalansághoz vezethetnek, a folyamatért pedig az elkövetkező generációk fizetnek majd magas gazdasági és társadalmi árat.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
A világon minden nyolcadik ember nyomornegyedben él, az ENSZ adatai szerint az utóbbi tíz évben 777 millióról 830 millióra nőtt a nyomornegyedekbe kényszerültek száma 
Véget akarnak vetni az orosz árnyékflotta garázdálkodásának. 
