Beláthatatlan méretű konfliktus előtt áll Magyarország a Jobbik választási szereplése kapcsán - írta kedden a Frankfurter Allgemeine Zeitung
Beláthatatlan méretű konfliktus előtt áll Magyarország a Jobbik választási szereplése kapcsán - írta kedden a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
A konzervatív német napilap első oldalas szerkesztőségi cikkében arra mutatott rá: miközben a győztes Orbán Viktor előtt megnyílt az út az ország gazdasági és pénzügyi problémáinak megoldásához, "nagy konfliktussal" kell szembenéznie. A szélsőjobboldali Jobbik - amely a harmadik legerősebb parlamenti frakcióval rendelkezik majd - a cigányokkal és más kisebbségekkel szembeni félelem szításából él. Az újság magyar származású szemleírója, Georg Paul Hefty szerint ez a párt igyekszik majd megakadályozni minden olyan erőfeszítést, amely a társadalom megbékítését célozza. Orbánnak éppen ezért első intézkedésként meg kell fékeznie a szélsőségeseket, és el kell érnie a párt egyenruhás hadseregének, a "gárdának" a feloszlatását - írta Hefty.
Orbán Viktor, a jövendő magyar miniszterelnök elhatárolódott a Jobbiktól, közölve, hogy nem örül a szélsőjobboldali párt választási előretörésének - tudatta olvasóival a The New York Times. Orbán megfogadta, hogy megóvja Magyarországot a szélsőjobb párt és fekete egyenruhás félkatonai csapata fölemelkedésétől - áll a tekintélyes liberális újság keddi cikkében. Hozzáteszik: a konzervatív Fidesz a második forduló után valószínűleg kétharmados többséget fog szerezni a parlamentben, így nem lesz szükség kormánykoalíció alakítására.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a választási győztes Orbánnak el kell gondolkoznia az új párt, az LMP szereplésén is. A kis frakció - mint írta - Sólyom államfőhöz áll közel, és német mércével mérve zöld- alternatívnak számít. A LMP-hez való viszonyulás bizonyítja majd, hogy mit tanult Orbán 2002 óta. "Vajon az egész hatalmat kizárólag saját pártja a Fidesz számára kívánja megtartani - a választók akaratára és az alkotmányra hivatkozva megteheti ezt -, vagy kész-e arra, hogy pártja határain túllépő társadalmi konszenzusra törekedjen" - tette fel a kérdést a lap szemleírója, hozzáfűzve: valamennyi magyar miniszterelnökéhez jobban illik az utóbbi.
A német konzervatív újság annak a nézetnek adott hangot, hogy Orbánnak "Fidesz módra" folytatnia kell Bajnai pénzügyi és gazdasági konszolidációs irányvonalát, ezt várja tőle az Európai Bizottság, és ezt várják a beruházók is. Egyidejűleg ugyanakkor "kézben kell tartania" annak a lakosságnak a hangulatát, amely nemcsak nyögött, hanem ténylegesen szenvedett a konszolidációs irányvonal következményeként. Hefty szerint olyan "mutatványról" van szó, amely 1990 óta végső soron valamennyi kormány vesztét okozta, beleértve Orbán első kormányát is.
Az ugyancsak konzervatív Die Welt szerkesztőségi cikkében a Jobbik szereplése kapcsán a múlt "kísérteteiről" beszélt. Az újság szerint amikor az egykori keleti tömb népei leszámoltak a kommunizmussal, nagy volt a remény, hogy a nyugati mintájú demokrácia ezekben az országokban is megveti a lábát. Ez a remény azonban meghiúsult - vélte a lap, amely szerint a régmúlt történelme újra felütötte a fejét, "démonokat" hozva magával. Ennek kapcsán említette a "szélsőjobboldali és antiszemita" Jobbikot, amely - mint emlékeztetett - az ország harmadik legerősebb politikai pártja lett.
A konzervatív újság szerint a kormányzó szociáldemokraták veresége normálisnak számít egy demokráciában. Az azonban aggodalomra ad okot, hogy a magyarok több mint kétharmada olyan pártokra szavazott, amelyek a jobboldali populizmussal legalábbis kacérkodnak, vagy pedig nyíltan reakciósak. A Die Welt szerint nem csupán a gazdasági válság az oka annak, hogy a múlt szelleme Magyarországon visszatért a politika színpadára. "Az agresszív önsajnálat propagandája" ugyancsak oka annak, hogy az elmúlt vasárnap fekete nap volt a kisebbségek, köztük a romák számára - hangoztatta szerkesztőségi cikkében a lap, leszögezve: "Európa csak remélni tudja, hogy az új miniszterelnök, Orbán Viktor számára a szélsőjobboldal választási sikere figyelmeztetés lesz. Ezekkel a szellemekkel - amelyeket ő is előhívott - most egyértelműen le kell számolnia" - hangoztatta a lap.
A Die Welt interjút közölt Morvai Krisztinával, a Jobbik európai parlamenti képviselőjével. Pártja - fejtette ki Morvai - "nem feltétlenül" van Magyarországnak az Európai Unióból történő kilépése mellett. De elutasítja egy "európai birodalom" létrehozását - fogalmazott a Jobbik képviselője, hangoztatva: a Jobbik ellenzi, hogy a nemzetállamokat "megfosszák" döntési jogköreiktől, és azokat az Európai Unió intézményeire ruházzák át. Morvai szerint nincs semmilyen ellenőrzés az Európai Bizottság felett, ami "szörnyű és antidemokratikus". "Ha a legrosszabb bekövetkezik, és a földvásárlással kapcsolatos, 2011-ben lejáró moratóriumot nem sikerül újratárgyalni, Magyarországnak ki kell lépnie az Európai Unióból" - vélte a Jobbik képviselője, aki szerint az EU-nak nagyobb szüksége van Magyarországra, mint Magyarországnak az unióra.
Magyarország jelenleg egyszerre éli meg a hagyományos baloldal háttérbe szorulását, a jobboldal hegemonikus térhódítását, illetve egy rasszista párt, valamint "zöld szósszal fűszerezett" újbaloldal képviselte alternatívák színre lépését - írja a La Libre Belgique című belga napilap. Ekképpen nézve "Magyarország végső soron nagyon hasonlít más európai uniós országokhoz".
A Süddeutsche Zeitung a választások kapcsán Konrád György írót kérdezte. A német liberális újságnak Konrád a többi között úgy vélekedett, hogy a magyar politika legfontosabb "játékosai" a jövőben a Jobbik és a Fidesz lesznek. "A baloldal és a liberálisok elvesztették a játszmát" - vélekedett a Németországban nagy elismertségnek örvendő író.
Konrád szerint a Jobbik legerősebb bázisát a diákság jelenti. Természetesen vannak a táboron belül "zavaros fejűek" is, de szimpatizánsainak többsége diák - vélekedett az író, nem zárva ki, hogy ez a szélsőjobboldali erő egy "értelmiségi elitet" hozhat létre - "nem úgy, mint annak idején a nyilaskeresztesek".
Egész összeállítást szentelt a magyar választásoknak, de elsősorban a Jobbik szereplésének a baloldali Berliner Zeitung. A válság által sújtott Magyarországon radikális jobbratolódás következett be - emelte ki az újság, hangoztatva, hogy a Jobbik mindenekelőtt a roma kisebbség elleni uszítással lett az ország harmadik legerősebb politikai pártja. Az újság portrét közölt Orbán Viktorról, a többi között hangoztatva: "noha hangja az utóbbi időben kissé mérsékeltebbé vált, pozíciója saját pártjának soraiban teljes mértékben vitathatatlan", és többségi támogatottsága a lakosság körében stabil.
"Ilyen jobboldali fordulat még nem volt az ország posztkommunista történelmében"
A magyarországi választásokról az orosz sajtóban kedden megjelent kommentárok egybehangzóan azt emelik ki, hogy a parlamentbe bevonult a szélsőjobboldal, s hogy az eddig kormányzó szocialisták súlyos vereségében jelentős szerepük volt a gazdasági problémáknak.
Orbán Viktor erős hatalma nagy problémát jelent Szlovákia számára - írja a Pravda című független szlovák napilap kedden. A lap szerint Szlovákiának ezzel összefüggésben háromféle problémával kell megküzdenie. Az elsőt a magyar politikusok már jól ismert, meghívás nélküli látogatásai fogják jelenteni, amelyek tulajdonképpen provokációk. A második problémát a szlovákiai magyar kisebbség fogja alkotni, a harmadikat pedig a magyarországi szélsőségesség szlovákiai terjeszkedése fogja jelenteni.
A Kommerszant című lap "Magyarország a bűnösöket jobboldaliakra váltotta fel" címmel, "A parlamenti választások az euroszkeptikusok és a nacionalisták példátlan sikerét hozták" alcímmel közölt írásában rámutatott: "a kormányzó koalíció megsemmisítő vereséget szenvedett, a konzervatív Fidesz húsz év óta először a szavazatok több mint 50 százalékát szerezte meg, s a parlamentben először jut képviselethez az európai integráció ellen fellépő, radikális-nacionalista Jobbik - ilyen jobboldali fordulat még nem volt az ország posztkommunista történelmében".
Fjodor Lukjanov szakértőket idézve azt írta: "A jobboldal elsöprő győzelme komoly figyelmeztetés Brüsszelnek, hiszen a magyar Parlamentbe olyan erők kerülnek, amelyek szembehelyezkednek az európai integráció további elmélyítésével, radikálisan növelni akarják a multinacionális cégek által fizetendő adókat, nem szándékoznak visszafizetni a Nemzetközi Valutaalap hiteleit, és vissza akarják venni a privatizáció során eladott állami javakat".
A tudósító úgy vélte: "Moszkva számára a magyar politikai Olimposzon végbemenő változások valószínűleg nem hoznak komoly kellemetlenségeket. Az orosz-magyar kapcsolatok felfelé ívelnek, a két ország hatalmas közös projekteken dolgozik, például a Déli Áramlat (gázvezetéken) és a paksi atomerőmű korszerűsítésének tervein, a záhonyi logisztikai központ építésén, s magyar vállalatok számos oroszországi építési projektben vesznek részt."
A Kommerszant szerint a Fidesz már a választások előtt megkezdte a párbeszédet Moszkvával. Szentpéterváron nem hivatalos találkozóra került sor Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin orosz kormányfő között, és a magyar külügyminisztérium élére jelölt Martonyi János a minap egy interjúban kijelentette: "Geopolitikai és energetikai téren függünk Oroszországtól, ezért egyenes és világos kapcsolatokat szeretnénk". A cikk emlékeztetett rá, hogy a kormányzó koalíció még a választások előtt széthullott, a szocialisták szavazati aránya 20 év óta először volt ilyen alacsony, a liberálisok most első ízben nem jutottak be a parlamentbe. "A választások megmutatták, hogy a világválság miatt is növekvő elégedetlenség ... kritikus tömege a tiltakozó hangulat példátlan fokozódásához vezetett. Az ország tavaly háború utáni történelmének legsúlyosabb pénzügyi-gazdasági válságát élte át... Előzőleg sokáig adósságból élt, a költségvetés nem csekély hiányát az állami tulajdon privatizálásából és állampapírok nemzetközi piacon való kibocsátásából fedezte, mígnem 2008 őszén a magyar állampapírok az ígért magas hozam ellenére már senkinek nem kellettek" - írta a lap.
"A magyarországi válság azonban nem korlátozódik a gazdaságra és a pénzügyekre. Válságban van a lakosság bizalma a hatalom alapvető intézményei, az Európai Unió és maga a kapitalizmus alapjai iránt. A magyarok nagy reményeket fűztek az EU-csatlakozáshoz, de ezek a remények nem teljesültek. Ma a lakosság 50 százaléka úgy látja, hogy az uniós tagság semmit nem nyújt, és az európai parlamenti választásokon az euroszkeptikusokra szavaz, akik meg akarják akadályozni az integráció további elmélyítését" - írta a tudósító.
A Vedomosztyi című tekintélyes üzleti lap "Jobboldali menet Európába" című cikkében emlékeztetett rá: Magyarország az EU-ban a válságot leginkább megszenvedő országok között van, így a választók több más állam után itt is a változásra szavaztak. "A jobboldal népszerűségének növekedését a szocialistákkal való erős elégedetlenség idézte elő, a kormányellenes megmozdulások szinte négy éven át tartottak, az utcai tiltakozásokat a nacionalisták vezették" - idézte a lap Ljubov Siselinát, az orosz Tudományos Akadémia Európai Intézetének munkatársát. A cikk emlékeztetett rá, hogy tavaly Magyarország az EU-államok közül elsőként kapott közel 20 milliárd dolláros válságsegélyt a Nemzetközi Valutaalaptól, de a munkanélküliség és az infláció magas - az utóbbi az unióban a legmagasabb.
A cikk a The Daily Telegraph című brit lapot idézve megemlítette, hogy zsidó szervezetek elítélték a választás eredményét, és rámutattak a szélsőjobb nyíltan antiszemita politikájára. A cikk felidézte, hogy a nacionalisták népszerűségének növekedését már tavaly regisztrálták Európában, amikor Hollandiában a parlamenti, Franciaországban a közigazgatási választásokon jól szerepeltek. Végül a lap Szergej Fjodorovot, a Tudományos Akadémia Európa Intézetének munkatársát idézte, aki a nacionalista és konzervatív hangulat fokozódását azzal magyarázta, hogy a válság körülményei között a hagyományos politikai erők elvesztették népszerűségüket. A társadalom így reagált az erkölcs hanyatlására.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
Beláthatatlan méretű konfliktus előtt áll Magyarország a Jobbik választási szereplése kapcsán - írta kedden a Frankfurter Allgemeine Zeitung 
A Scotland Yard kizárta a terrortámadás lehetőségét. 
