Az egykulcsos adó bevezetése összességében nagyjából 300-350 milliárd forinttal hagy többet a piaci szereplőknél. A személyi jövedelemadó tavaly még kétkulcsos volt, az alsó mérték formális 17, illetve a felső 33 százalékával szemben az idén az egységes 16 százalékos kulcs érvényesül. Az úgynevezett „szuperbruttóként” bevezetett adóalap-kiegészítéssel valójában 27 százalékkal magasabbak a tényleges kulcsok. A fentiekből az látszik, hogy az új adómértékekkel a magasabb jövedelmi kategóriában levő személyek járnak jobban, áll a közleményben.
Az új rendszer leglényegesebb pontja a családi kedvezmények átformálása, így több tényezőtől, elsősorban a fizetés nagyságától, illetve a nevelt gyermekek és eltartottak számától, valamint az adójóváírástól függ, hogy ki mennyivel jár jobban vagy rosszabbul az új adószabályokkal. A nyertesek általánosságban a közepes jövedelmű nagycsaládosok és a magas keresetűek lehetnek, míg a vesztesek az átlag alatt kereső gyermektelenek közül kerülnek ki.
Az adatokból egyértelműen leszűrhető, hogy miközben három gyermekkel egy jól kereső pár havi bevételi többlete könnyen átlépheti akár a 100 ezer forintot is, az új rendszer jóval kevésbé kedvező az alacsonyabb keresetű rétegeknél, főleg a családi kedvezményben nem részesülők körében. Itt sokszor azért kell béremeléshez folyamodni, hogy a korábbi nettó kereset ne csökkenjen. Ebben a körben gondot okozhat az is, hogy az alacsony adóalap miatt az illető személyek nem tudják teljes körűen kihasználni a családi kedvezményt.
További befolyásoló tényező, hogy az adott munkavállaló milyen ágazatban, milyen térségben és szervezetnél, vállalkozásnál dolgozik, mert egyes esetekben akár a bruttó bér csökkentése is előfordulhat: ilyen esetben a nettó béreket néha csupán az SZJA pozitív hatása tartja szinten, fogalmaz Szolnoki Béla.
Összességében az egykulcsos adó önmagában pozitív hatással bírhat a gazdaságra, hiszen a lakossági jövedelmek bővülése érezhető módon járulhat hozzá a gazdasági növekedés erősödéséhez, akár a fogyasztáson, akár a megtakarításokon keresztül. Kérdés, hogy a kieső forrásokat milyen áron tudja a költségvetés kezelni. Az pedig csak évek múlva derülhet ki, hogy a családi kedvezmény érezhető hatással lesz-e a gyermekvállalási kedvre is. Ebben a tekintetben ugyanis elsősorban nem a pillanatnyi előnyök, hanem a hosszú távon is kiszámítható szabályozás, a rendszerbe helyezett bizalom megteremtése és egyéb szempontok is meghatározók, foglalja össze a várható következményeket a BDO Magyarország közleménye.
Privátbankár