A válság végének időpontját még senki nem tudja megjósolni, de az valószínűsíthető, hogy az EBRD támogatására a korábban gondoltnál tovább lesz szüksége a kelet-európai térségnek és Magyarországnak
A válság végének időpontját még senki nem tudja megjósolni, de az valószínűsíthető, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) támogatására a korábban gondoltnál tovább lesz szüksége a kelet-európai térségnek és Magyarországnak - mondta szombaton, az EBRD londoni közgyűlésén az MTI-nek a magyar pénzügyminiszter, aki szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is nyitott a támogatás kiterjesztésére, ha erre szükség lenne.
Oszkó Péter kijelentette: a jelenlegi helyzetben nyilvánvalóan nem lehet egyértelmű határidőt szabni arra, hogy mikortól nem lesz szükség az EBRD szorosabb együttműködésére. Most az látható, hogy "amit egy-másfél éve gondoltunk, az kicsit későbbre tolódott" - fogalmazott a pénzügyminiszter.
Az EBRD eredeti - a válság hatására már visszavont - stratégiájában az szerepelt, hogy a közép-kelet-európai EU-tagállamok várhatóan 2010-től már nem szorulnak a bank támogatására; a bank a csehországi tevékenységét hivatalosan már tavaly abbahagyta.
A globális pénzügyi válság nyomán azonban alapvető fordulat történt a bank támogatási terveiben. A tágabb értelemben vett Kelet-Európa átalakulási folyamatának segítésére 1991-ben létrehozott EBRD már a februárban ismertetett éves eredmény-beszámolójában közölte, hogy tekintettel a súlyos válságra, tavalyi vesztesége ellenére az idén rekordösszeget, hozzávetőleg 7 milliárd eurót helyez ki befektetések és hitelek formájában a tevékenységi területéhez tartozó feltörekvő gazdaságokba, a 2008-ban nyújtott 5,1 milliárd eurós finanszírozás után.
Az EBRD közölte: az idén "drámaian növeli" tevékenységét azokban a közép-európai EU-tagállamokban is, amelyekről a válság előtt még úgy tartotta, hogy 2010-től nem lesz szükségük EBRD-finanszírozásra.
Oszkó Péter az MTI-nek adott szombati interjúban az IMF-támogatás esetleges kiterjesztéséről úgy fogalmazott: ha ennek szükségessége felmerülne, lenne lehetőség az erről szóló tárgyalásokra a valutaalappal. A legutóbbi tárgyalási forduló napirendjén ez külön nem szerepelt, mert a kormány stabilnak tartja a magyar gazdaság finanszírozási helyzetét, de az IMF igény esetén nyitott lenne ennek megtárgyalására - tette hozzá.
Az euróövezeti céldátum kitűzésének kilátásaira vonatkozó kérdésre Oszkó Péter azt mondta: a jelenlegi helyzetben egyebek mellett azért sem érdemes még meghatározni a csatlakozás időpontját, mert Magyarországnak több céldátuma is volt már, és egy újabb "nem feltétlenül tenné hihetőbbé" a kormány reformelkötelezettségét.A reformelkötelezettséget az teszi hitelessé, ha a kitűzött reformokat az ország végrehajtja, és ezáltal kerül közelebb az eurócsatlakozáshoz - mondta a pénzügyminiszter.
Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az EBRD szombati munkanapján, befektetőknek és elemzőknek tartott előadásában ugyanerről szintén azt mondta, hogy ebben a kérdésben a hitelesség az elsődleges szempont.Magyarországnak már volt két céldátuma, és ha a harmadik sem teljesülne, azzal az egész euróövezeti csatlakozási folyamat hitelessége összeomlana - tette hozzá. Az MNB vezető tisztviselője szerint ugyanakkor amint lehetséges a hiteles céldátum kijelölése, azt haladéktalanul be kell jelenteni.
A londoni elemzői közösségen belüli konszenzus 2014-re valószínűsíti a magyar eurócsatlakozást, jóllehet vannak olyan citybeli vélemények, amelyek szerint ez már 2013-ban lehetségessé válhat.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A válság végének időpontját még senki nem tudja megjósolni, de az valószínűsíthető, hogy az EBRD támogatására a korábban gondoltnál tovább lesz szüksége a kelet-európai térségnek és Magyarországnak .jpg)
.jpg)
Nemet mondanak a szabályozásra. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
