Pénzt és katonát: ezerrel több honvéd kell
A honvédség létszámának ezerfős bővítését kéri a kormánytól a honvédelmi miniszter. Szekeres Imre készített egy jelentést a kormánykabinet számára, amelyben a tárca és a költségvetés tartalékából javasol átcsoportosítást katonai feladatok, illetve haditechnikai fejlesztések megoldására.
A távirati iroda úgy tudja, a dokumentumban az is szerepel, hogy a Tubesre tervezett NATO-lokátor várhatóan csak 2010 után épül fel, így a csúszás miatt - a korábbi tervektől eltérően - meg kell erősíteni a meglévő radarrendszert. Ez azt jelenti, hogy radarokat kell megjavítani, objektumokat kell felújítani, és a légtérellenőrző ezred, valamint az összhaderőnemi parancsnokság létszámának növelésére is szükség van. A radarokkal kapcsolatban 2012-ig nagyjából 20 milliárdos költséget prognosztizál a jelentés az MTI értesülései szerint. A honvédelmi miniszter jelentésében az is szerepel, hogy a NATO Pápára települő Stratégiai Légiszállítási Képessége miatt is létszámbővítésre lenne szükség.
Összességében a dokumentum azt javasolja, hogy az Országgyűlés 750 fővel, 24.700-ra növelje a honvédség létszámát, de lehetne az emelés ezerfős is, mert így 250 tartalékkal is rendelkezne a Magyar Honvédség. A távirati iroda úgy tudja, a jelentés szól arról is, hogy 2008-ban és 2009-ben a Mi-17-es helikoptereken nagyjavításokat kell elvégezni és 5 helikoptert modernizálni kell, ami nagyjából 5 milliárd forintba kerül. 2010 és 2014 között pedig tíz darab új típusú közepes szállító helikopter beszerzésére van szükség. Úgy számolnak, hogy évente két helikopter vásárlása esetén ez évi 9 milliárd forint költséget jelent. A honvédség 12 harci helikopterének modernizációja sem halogatható, ehhez is biztosítani kell az anyagi forrásokat – értesült az MTI.
A miniszter továbbá kitér a vadászrepülőgép-pilóták repülési idejének biztosítására is. Mint azt a honvédelmi miniszter korábban egy légierő-konferencián kifejtette, a 2009 után rendszerben maradó 14 magyar Gripen vadászgép nem tudja biztosítani a hajózó állomány részére szükséges éves repülési időt. Ezért meg kell vizsgálni, hogy a cseh L-159-es kiképző-repülőgépekből vásároljanak-e 12-14 darabot. Ugyancsak vizsgálják, hogy a Gripenekről szóló bérleti megállapodásban szereplő óraszámot megnöveljék-e, ez viszont a 14 repülőgép fokozott igénybevételét jelentené.
Bocskai István, a honvédelmi tárca szóvivője az MTI-nek úgy reagált: Szekeres Imre honvédelmi miniszter korábban azt a feladatot adta a Magyar Honvédség szakembereinek, hogy dolgozzanak ki fejlesztési koncepciót, amellyel az ország védelmét erősíteni lehet. Különös tekintettel a légtérvédelemre és a légierő fejlesztésére - tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy a májusban elkészült fejlesztési koncepciót a szakemberek szakmai konferencia keretében megvitatták, ez a szakmai anyag azóta is megtalálható a Honvédelmi Minisztérium honlapján. A szakmai javaslatokról a kormány megfelelő időben és előkészítés után állást foglal majd - közölte.
Hazahozták Afganisztánból a magyar katona holttestét
Hol nyaralnak a miniszterek?
A HM újította fel Juhász Ferenc házát?
Nyári mozgásra ítélt minisztériumok
A távirati iroda úgy tudja, a dokumentumban az is szerepel, hogy a Tubesre tervezett NATO-lokátor várhatóan csak 2010 után épül fel, így a csúszás miatt - a korábbi tervektől eltérően - meg kell erősíteni a meglévő radarrendszert. Ez azt jelenti, hogy radarokat kell megjavítani, objektumokat kell felújítani, és a légtérellenőrző ezred, valamint az összhaderőnemi parancsnokság létszámának növelésére is szükség van. A radarokkal kapcsolatban 2012-ig nagyjából 20 milliárdos költséget prognosztizál a jelentés az MTI értesülései szerint. A honvédelmi miniszter jelentésében az is szerepel, hogy a NATO Pápára települő Stratégiai Légiszállítási Képessége miatt is létszámbővítésre lenne szükség.
Összességében a dokumentum azt javasolja, hogy az Országgyűlés 750 fővel, 24.700-ra növelje a honvédség létszámát, de lehetne az emelés ezerfős is, mert így 250 tartalékkal is rendelkezne a Magyar Honvédség. A távirati iroda úgy tudja, a jelentés szól arról is, hogy 2008-ban és 2009-ben a Mi-17-es helikoptereken nagyjavításokat kell elvégezni és 5 helikoptert modernizálni kell, ami nagyjából 5 milliárd forintba kerül. 2010 és 2014 között pedig tíz darab új típusú közepes szállító helikopter beszerzésére van szükség. Úgy számolnak, hogy évente két helikopter vásárlása esetén ez évi 9 milliárd forint költséget jelent. A honvédség 12 harci helikopterének modernizációja sem halogatható, ehhez is biztosítani kell az anyagi forrásokat – értesült az MTI.
A miniszter továbbá kitér a vadászrepülőgép-pilóták repülési idejének biztosítására is. Mint azt a honvédelmi miniszter korábban egy légierő-konferencián kifejtette, a 2009 után rendszerben maradó 14 magyar Gripen vadászgép nem tudja biztosítani a hajózó állomány részére szükséges éves repülési időt. Ezért meg kell vizsgálni, hogy a cseh L-159-es kiképző-repülőgépekből vásároljanak-e 12-14 darabot. Ugyancsak vizsgálják, hogy a Gripenekről szóló bérleti megállapodásban szereplő óraszámot megnöveljék-e, ez viszont a 14 repülőgép fokozott igénybevételét jelentené.
Bocskai István, a honvédelmi tárca szóvivője az MTI-nek úgy reagált: Szekeres Imre honvédelmi miniszter korábban azt a feladatot adta a Magyar Honvédség szakembereinek, hogy dolgozzanak ki fejlesztési koncepciót, amellyel az ország védelmét erősíteni lehet. Különös tekintettel a légtérvédelemre és a légierő fejlesztésére - tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy a májusban elkészült fejlesztési koncepciót a szakemberek szakmai konferencia keretében megvitatták, ez a szakmai anyag azóta is megtalálható a Honvédelmi Minisztérium honlapján. A szakmai javaslatokról a kormány megfelelő időben és előkészítés után állást foglal majd - közölte.
Hazahozták Afganisztánból a magyar katona holttestét
Hol nyaralnak a miniszterek?
A HM újította fel Juhász Ferenc házát?
Nyári mozgásra ítélt minisztériumok
MTI
Kína szankciókat vezet be amerikai kongresszusi képviselőkkel, kormánytisztviselőkkel és civil szervezetek vezetőivel szemben. 
