Az érettségi után felsőoktatási intézményekbe nem jelentkezők kevesebb mint egyötöde tervezi csak a munkába állást a matúra megszerzése utáni egy évben
Az érettségi után felsőoktatási intézményekbe nem jelentkezők kevesebb mint egyötöde (15,4 százalék) tervezi csak a munkába állást a matúra megszerzése utáni egy évben, a legtöbben középfokú szakképesítést szereznének - derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapján közzétett felmérés eredményeiből.
Közöttük döntő többségben vannak azok, akik várhatóan alkalmazottként fognak dolgozni, néhányan pedig saját vagy ismerőseik vállalkozásában.
A válaszadók háromnegyede (75,7 százalék) azonban tanulni fog: középfokú szakképesítést akar szerezni már megszerzett szakmája mellé, vagy ha gimnazista, akkor első szakmát akar tanulni. Sokan vannak olyanok, akik felsőfokú szakképzésre jelentkeznek valamelyik középiskolába. Az ily módon "továbbtanulók" legnagyobb csoportját, az összes nem egyetemre, főiskolára jelentkező érettségiző közel felét (43 százalék) teszik ki azok, akik jelenlegi iskolájukban maradnak és újabb szakmát tanulnak vagy felsőfokú szakképzésre fognak járni. Közöttük, mint ahogy a nem jelentkezők között általában is, többségben vannak a szakközépiskolások.
Az elemzés készítői szerint ezek az adatok nemcsak az utóbbi évtizedben jelentősen átalakult szakközépiskolai képzés sajátosságaira mutatnak rá, hanem általában a fiatalok életstratégiájában bekövetkezett változásokra is, amit oktatáskutatók már egy jó ideje főként az ifjúsági életszakasz meghosszabbodásával, az élethosszig tartó tanulás jelenségével magyaráznak.
Az idén a felsőoktatásba nem jelentkező középiskolások több mint egyharmada (35,0 százalék) biztos benne vagy legalábbis valószínűsíti, hogy jelentkezni fog valamikor - a legtöbben ennek időpontját 1-5 éven belülre teszik - egyetemre, főiskolára, és rajtuk kívül igen sokan vannak azok (27,3 százalék) is, akik még nem döntöttek ebben a kérdésben.
Nagyon kicsi volt azok aránya (3,9 százalék), akik anyagi okokkal magyarázták azt, hogy idén tavasszal nem jelentkeztek egyetemre, főiskolára. Ez nem jelenti azt, hogy a továbbtanulás ne lenne sok család számára anyagi teher, de - mint ahogy arra már több oktatáskutató rámutatott - az igazi szelekció az oktatási rendszer korábbi szintjein következik be. Vagyis a legrosszabb anyagi helyzetű és alacsony iskolázottságú családok gyerekeinek jelentős része el sem jut érettségit adó középiskolába - olvasható a Fábri István szociológus által készített felmérésben.
A nem továbbtanulók elenyésző része, alig 4 százaléka tervezi, hogy az érettségi megszerzése után, egy éven belül külföldre megy dolgozni vagy tanulni (ez az összes idén érettségiző középiskolás alig több mint 1 százaléka). Közülük is döntő többségben vannak azok, akik egy esetleges külföldi munkavállalásban gondolkodnak, és alig akad olyan (a válaszadók 0,7 százaléka), aki más országban tervezi tanulmányai folytatását.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Az érettségi után felsőoktatási intézményekbe nem jelentkezők kevesebb mint egyötöde tervezi csak a munkába állást a matúra megszerzése utáni egy évben .jpg)
.jpg)
Az Európai Parlament 60 képviselője nyílt levélben fejezte ki „mély csalódottságát és aggodalmát.” 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
Trump visszatért – és vele jött a piaci felfordulás is
Az agresszív vámokkal a Trump-adminisztráció a saját szavazóit lövi lábon – Klasszis Podcast
