Lassan, de biztosan bővül a magyarországi hitelkártya-használat: ez még akkor is igaz, ha a legtöbben nincsenek tisztában azzal, milyen díjakat fizetnek mindezért bankjuknak
Lassan, de biztosan bővülő magyarországi hitelkártya-használati szokásokról tanúskodnak a Bankindex legutóbbi eredményei. A Scale Research által félévente végzett reprezentatív vizsgálat adatai szerint elsősorban a magasabb jövedelműek, a közép- és felsőfokú végzettségűek, valamint az idősebb korosztály körében nőtt meg az elmúlt év során a hitelkártya-használat gyakorisága. Ez még akkor is igaz, ha a legtöbben nincsenek tisztában azzal, pontosan milyen díjakat és jutalékokat fizetnek mindezért bankjuknak.
A Scale Research 2009 tavaszán, immár harmadik alkalommal végezte el a mintegy 1500 banki ügyfél megkérdezésén alapuló Bankindex kutatását. A bank- és termékválasztási, valamint termékhasználati szokások megismerését is célzó kutatás legfrissebb adatai ezúttal a bankok által forgalmazott hitelkártyák használatát vizsgálták.
A magyar lakosság mintegy 11%-a használja a banki forrásokat hitelkártya formájában. Egy év alatt a hitelkártya tulajdonosok között markáns emelkedés figyelhető meg – majdnem 2%-os emelkedéssel - az 50 és 65 év közöttiek körében. Szintén jelentős a növekedés a középfokú (2%) és a felsőfokú (3%) végzettséggel rendelkezők körében. Ez a tendencia megfelel annak a természetes fejlődési folyamatnak, hogy a fiatalabb, jól kereső elsődleges célcsoportot követően a jól szituált idősebbek is hitelkártya-használókká válnak.
„A jövedelmi adatok alapján összeállított idősoros adatok már különbségekről is tanúskodnak” – mondta Kovács Lívia, a Scale Research kutatója. „Az 50-130 ezer Ft havi nettó háztartási jövedelemmel rendelkező hitelkártya-birtokos ügyfelek aránya 2-3%-kal csökkent, miközben 3%-kal emelkedett azoknak a kártyatulajdonosoknak az aránya, akik háztartásában a havi nettó jövedelem 260 és 300 ezer Ft között mozog, és 2%-kal, akiknél ez meghaladja a 300 ezer forintot.”
A hitelkártyával rendelkezők 61%-a rendelkezik valamilyen hitellel, amely 20%-uk esetében személyi hitelt, 16%-uk esetében pedig áruvásárlási hitelt jelent. A hitelkártya tulajdonosok általában 20 ezer Ft alatti összegű hiteltörlesztést fizetnek havonta a bankoknak, miközben jövedelmük 15-50%-át költik élelmiszerre. „Joggal feltételezhetjük tehát, hogy a nehezebb időkben az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők esetében „alvóvá” válnak a hitelkártyák” – mondta Kovács Lívia.
Ami a földrajzi megoszlást illeti, itt találhatóak a legmarkánsabb változások. A hitelkártyával rendelkezők száma leginkább a dél-alföldi (8%), a dél-dunántúli (6%), valamint a közép-magyarországi (6%) régióban emelkedett, miközben a korábban viszonylag magasabb hitelkártya állományú észak-alföldi régióban 10%-os csökkenés tapasztalható a tavalyi adatokhoz képest.
A banki kapcsolattal rendelkezők döntéseit vizsgálva az tapasztalható, hogy a hitelkártya igénylés legtöbbször a már velük korábban is valamilyen kapcsolatban álló banknál valósul meg. A hitelkártyával rendelkezők 60%-a úgy nyilatkozott, hogy bankjának megfelelő időben történő ajánlata alapján döntött a hitelkártya igénylés mellett, és csupán 15%-uk kereste meg proaktívan a bankját hitelkártya igényével. A megkérdezetteknek azonban csak 20%-a tájékozódott egyszerre több bank hitelkártya ajánlatáról is mielőtt meghozta volna végső döntését.
„Valószínűleg a kezdeményező banki magatartás, az aktív eladási és keresztértékesítési tevékenység köszön vissza abban, hogy egyes bankok esetében jelentősen magasabb a hitelkártya használók aránya” – mondta Galla Krisztina, a Scale Research kutatási vezetője. „A hitelkártya ellátottságot vizsgálva - a kutatásban részt vevők bankkapcsolati és termékhasználati arányait figyelembe véve - a Citi, a Budapest, a CIB és a Raiffeisen Bank jár az élen.”
Az igénylés során, illetve a használat alatt kapott tájékoztatással kapcsolatban összességében az ügyfelek elégedettek voltak, 78%-uk úgy vélte, teljes körű tájékoztatásban részesült az ügyintézés alatt. Jelentős elégedetlenség mutatkozott azonban a költségekkel kapcsolatban: a hitelkártya tulajdonosok 48%-a szerint a termékkel kapcsolatos díjak és jutalékok nem a korábbi tájékoztatásnak megfelelően alakultak.
„A kellemetlen meglepetések egy része abból adódik, hogy az ügyfelek jelentős része nem tudja, hogy a hitelkártyáról történő készpénzfelvétel jóval drágább, mint a hagyományos folyószámláról történő felvétel. Többek között ez is oka annak, hogy az ügyfelek végső soron nem igazán tudják, mennyibe is kerül nekik a hitelkártya-használat” – véli Galla Krisztina.
A hitelkártya tulajdonosok általában a váratlan nagyobb kiadások fedezésére igényelték a terméket, ez egyfajta biztonsági fedezetet, tartalékot jelent számukra. Csupán 21%-uk fizet kártyájával belföldi vásárlás során, míg a hitelkeretet átlagosan havonta három alkalommal veszi igénybe.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
Lassan, de biztosan bővül a magyarországi hitelkártya-használat: ez még akkor is igaz, ha a legtöbben nincsenek tisztában azzal, milyen díjakat fizetnek mindezért bankjuknak 
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
