Reform-visszaszámlálás: minden eldőlhet februárban

A Gazdaságkutató januári felmérése szerint a közepes- és nagy cégek több mint kétharmadánál januárban nem volt béremelés a minimálbérnél többet keresők körében, illetve a végrehajtott bérfejlesztés  – az egykulcsos szja bevezetése illetve az adójóváírás csökkentése miatt – az alacsonyabb jövedelműekre koncentrált.

A minimálbérek  6,1 százalékos - 78 ezer forintra történő - emelése önmagában alig növeli a nettó keresetet, vagyis ebben a körben mintegy 3 százalékkal csökkent a reálkereset.  Várhatóan az átlagos reálkeresetek  2011-ben összességében 2,5 százalékkal emelkednek, de e mögött  a gyermektelen közepes és alacsony jövedelműeknél érzékelhető csökkenés, míg a magasabb jövedelműeknél markáns növekedés megy végbe.

A reáljövedelem esetében is ezt megközelítő emelkedés valószínű, mivel a nyugdíjak reálértékének stagnálását, az egyéb társadalmi juttatások csökkenését csaknem ellentételezheti a magán-nyugdíjpénztárak reálhozamának kifizetése. Mivel mindennek következtében elsősorban a magas jövedelműek pozíciója javul – akik főleg megtakarításaikat növelik -, a lakosság vásárolt fogyasztása ennél kisebb mértékben, 2 százalék körül fog emelkedni. Ezt a hitelfelvétel még csak kevéssé tudja kiegészíteni. A fogyasztói hitelállomány 2010-ben még - igaz, lassuló ütemben - csökkent, s 2011-ben is csak nehezen meginduló emelkedésre lehet számítani - jósolja az elemzés.                                

A GKI prognózisa a magyar nemzetgazdaság 2011. évi folyamatairól

 A 2011-es pénzpiaci folyamatok jellegét a költségvetési egyenúly középtávú fenntarthatóságának külső megítélése dönti el. A kormány februárban kívánja bejelenteni azokat a strukturális átalakításokat, illetve egyensúlyjavító lépéseket, amelyek révén 2012-13-ban is 3 százalék alatt tartható a deficit.

A kormány 600-800 milliárd forintos intézkedésre szóló ígéretét – aminek a konkrét tartalma egyelőre homályos  - elsőre pozitívan fogadta a piac, ami – a kedvezőbbé váló általános befektetői hangulattal együtt - a forint erősödéséhez vezetett. Ennek ellenére, a növekvő inflációs nyomás, a magyar gazdaság trendszerűen romló kockázati megítélése következtében az MNB januárban 6 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. A GKI szerint a nemzetközi intézmények és befektetők által február-márciusban jól fogadott csomag esetén tartósulhat a viszonylag erős forint, kamatcsökkentési ciklus is beindulhat, míg csalódottság esetén - főleg ha ez az EU intézmények reakcióiban és a hitelminősítők besorolásában is megmutatkozna - gyors, ellenirányú folyamat mehet végbe.

Céljaiban üdvözölhető, de a megvalósíthatóságot tekintve kétséges, ,nem elég konkrét” program bejelentése esetén viszont tartósulhat a bizonytalanság. Az euró árfolyamában így a hazai folyamatok oldaláról nagyon eltérő pályák lehetségesek, amelyek aktuális iránya jelentősen függ a gazdaságpolitika hitelességétől, a folyamatok fenntarthatóságának külső megítélésétől.

Az árfolyam- és kamatingadozásokat ugyanakkor az általános nemzetközi befektetői hangulat hullámzása, az euró-zóna problémás országaival kapcsolatos hírek is okozhatják.   A Monetáris Tanács (összetételétől függetlenül) feltehetőleg erőteljes kamatemelésről döntene, ha 290 forint fölé gyengülne az árfolyam, mivel e szint tartóssá válása a devizahitelesek körében a bankrendszer egészét is súlyosan érintő fizetési problémákat okozna - zárja elemzését a GKI.

Privátbankár