Rossz saláta a magyar adórendszer

A Mazars könyvvizsgáló adószakértői szerint a 2009-2010-es adóváltozások két fő csoportba sorolhatóak. Az adórendszer egyrészt a fogyasztási típusú adók irányába tolódik el, mellyel a Parlament a korábbi időszakban elkövetett hibás lépéseket korrigálta, másrészt a változások az ország versenyképességének javításának irányába hatnak az élőmunka-terhek és jövedelemadók átalakítása révén

A változások másik része pedig az ország versenyképességének javításának irányába hat az élőmunka-terhek és jövedelemadók átalakítása révén. A fogyasztási adók emelése és a jövedelemadók csökkentése egy egészségesebb adórendszer felé mutat a Mazars megítélése szerint, mivel a fogyasztási típusú adók a feketejövedelmet is adóztatják, míg a jövedelem adók csak a látható jövedelmeket - olvasható a cég szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.

A világban működő jövedelemadó-rendszerek nagy többsége elismeri, hogy a munkaerőnek újratermelési költségei vannak. Erre két lehetőség van: az egyik megoldás szerint magasak az adókulcsok, de a munkaerő újratermelési költségeinek egyes elemei levonhatóak az adóalapból (például a nyugdíjjárulék, az egészségmegőrzési-, vagy egészségügyi szolgáltatási költségek), ezáltal a tényleges adókulcs (effektív adóráta) lényegesen eltér a nominális adórátától.

A másik megoldás szerint, ha ezek a költségek nem vonhatóak le az adóalapból, de mellette alacsonyak az adókulcsok. Magyarországon ezek közül egyik modell sem működik, sőt, magasak az adókulcsok, és ma már gyakorlatilag semmi nem vonható le az adóalapból. Ez egyértelmű versenyhátrány, bármely országot is veszünk összehasonlításul.

Az a sokat hangoztatott érv, hogy nem a személyi jövedelemadóban kell kedvezményeket adni, hanem a szociálpolitikai rendszeren keresztül, Szmicsek Sándor, a Mazars adópartnere szerint hamis, mert ezzel a szociálpolitikai kedvezmények sorába emel olyan teljesen szükséges és elfogadható költségeket, amelyek a munkaerő újratermelési költségeihez tartoznak. A szakértő hozzátette: a tisztességes adórendszer része, hogy magas adókulcsok esetén ezek a költségek levonhatóak.

A cafeteria rendszer kedvezményes, vagy éppen adómentes juttatásain keresztül bár nem tökéletes módon, de lehetőséget adott ezen versenyhátrány korrekciójára. A Parlament által elfogadott cafeteria rendszer megadóztatása nem jelent mást, mint megerősítését annak, hogy a magas adókulcsok és az adóalapban el nem ismert költségek miatt a versenyhátrány nem fog csökkenni a jövőben sem.

A társasági adó lényegében nem változik, az eddigi 20 százalékos kulcs 19-re csökken, miközben egyes korábban fontos adóalap-csökkentő tényezők megszűnnek. Ilyen például a helyi iparűzési adó. A Mazars szerint így végeredményben nem történik más, mint a korábban rövidtávra, ideiglenesen bevezetett kiegészítő adó (4%) rögzítése, és beépülése a társasági adóba.

Az offshore jövedelmek adóztatása helyénvaló döntés a Mazars szerint, mely egy tényleges szabályozási problémát számol fel. Ugyan ma még nem látható, hogy ez megmozdítja-e a külföldön parkoltatott jövedelmeket, de legalább egy reálisabb adóztatás irányába mozdítja el a már kialakult offshore struktúrákat. A kormányzati kommunikációban ennek túlhangsúlyozása azonban indokolatlan illúziót kelthet az átlag adófizetőkben, mert az rendszeren kívül helyezi a probléma megoldási kulcsát.

Társasági adó: alaposan felrúgták a bilit
Most jött el a lízingelők ideje?
Minden a vagyonadóról - példákkal
Új szja-kulcsok, adózó adóparadicsomok

Privátbankár