Semmi sem állhat a Fidesz-kétharmad útjába?

A politológus szerint az erőviszonyokon a visszalépések sem változtathatnak érdemben. Juhász Attila úgy véli, az MSZP négy budapesti jelöltjének visszaléptetését sem a mandátumszerzés motiválta, hiszen választókerületükben feltehetően nem lehet meggátolni a Fidesz győzelmét. Szerinte a döntéssel a szocialista párt inkább megpróbálta az LMP-re hárítani a felelősséget arra az esetre, ha a Fidesznek meglesz a kétharmados többsége.

Juhász Attila elmondta: az MSZP célja az, hogy egyedül maradjon a baloldalon, ezért próbálja az LMP-t a jobboldal felé lökni, a Lehet Más a Politika ugyanis idővel a szocialista párt legfőbb riválisává válhat.

A Political Capital elemzője megjegyezte: a Fidesz ugyanígy járt el négy évvel ezelőtt, amikor azokat az MDF-es jelölteket okolta a kormánypártok győzelméért, akik nem léptek vissza a második forduló előtt. Noha világosan látszott, hogy azokban a körzetekben, ahol a demokrata fórum jelöltje nem indult el ismét, az MSZP javított korábbi eredményén - fűzte hozzá.

Hasonlóan vélekedik Szabó Márk, a Nézőpont Intézet vezető elemzője is. A politológus szerint valószínűtlen, hogy az LMP és az MSZP közti együttműködés veszélyeztesse a Fidesz kétharmados többségét, mivel a Nézőpont felmérése alapján az LMP szavazóinak mindössze 8 százaléka választaná a szocialista pártot és 18 százalékuk a Fideszt a második fordulóban.

A Nézőpont Intézet elemzője az izgalmasnak ígérkező körzetek közé sorolta a két angyalföldi és szegedi választókerület mellett a kazincbarcikait, az ózdit és az edelényit is. Ezzel együtt hangsúlyozta: a Fidesznek reális esélye van a kétharmados többség megszerzésére.

Vele egyetértve Juhász Attila azt mondta, a választások második fordulója a Fideszt és az MSZP-t is nagy kihívás elé állítja. "Miután az erőviszonyok világosak, eldőlt, hogy a Fidesz alakíthat kormányt, csak a választói felhatalmazás mértéke kérdéses, a pártnak meg kell győznie szimpatizánsait, hogy a második fordulós részvételük is számít" - tette hozzá. Ugyanakkor szerinte az MSZP-nek sem maradt más választása, mint hogy Orbán Viktor "túlhatalmának" veszélyét sulykolva próbálja szavazásra bírni támogatóit.

A választás első fordulójában 8 egyéni választókerületben alakult ki tízszázalékosnál kisebb különbség az első és a második helyezett között. Budapesten a XIII. kerületben (20-as választókerület) a szocialista Tóth József 8 százalékkal vezet a fideszes Spaller Endre előtt, a másik hét körzetben a Fidesz jelöltje áll az élen, négyben szocialista, háromban jobbikos politikus a második. A másik angyalföldi választókerületben Szanyi Tibor 1,5 százalékkal maradt le Szalay Péter mögött, Újbudán Simicskó István 6 százalékkal vezet a kerület MSZP-s polgármestere, Molnár Gyula előtt.

Kazincbarcikán Tamás Barnabás 8,5 százalékkal vezet a jobbikos Endrésik Zsolt előtt, aki mindössze 78 szavazattal szerzett többet a szocialista Szitka Péternél, Ózdon pedig 8 százalék a Fidesz jelöltjeként induló Riz Gábor előnye a jobbikos Kisgergely András előtt.

Szabolcs-Szatmár-Bereg 3-as választókerületében Császár Józsefet (Jobbik) 9 százalék választja el az élen álló Karakó Lászlótól, a Fidesz jelöltjétől.

Miután az LMP elutasította, hogy visszaléptesse jelöltjeit a szocialista párt javára, az MSZP-nek azokban a budapesti körzetekben lehet még esélye a győzelemre, ahol a jobbikos jelölt végzett a harmadik helyen. Így például Újpesten (6. választókerület), Kispesten (28. választókerület) és a XVIII. kerületben (27. választókerület).

Érdekesnek ígérkezik még az edelényi választókerület, ahol a fideszes Daher Pierre mögött a pártból kizárt polgármester, Molnár Oszkár végzett, a harmadik helyre pedig a jobbikos Miklós Árpád került. Utóbbi kettő együttes támogatottsága felülmúlja a Fidesz politikusáét, a második körben pedig a szocialista Gúr Nándor is rajthoz állhat.