A kormány által tervezett 32 százalékos adókulcs esetén csupán a munkaadók bő négytizede tartaná fenn a természetbeni juttatásokat - derül ki a Szonda Ipsos kutatásából. Az ilyen juttatásokat a korábbinál kisebb összegben, vagy egyáltalán nem adó vállalatok mindössze egytizede kompenzálná munkavállalóit béremeléssel
A kormány által tervezett 32 százalékos adókulcs esetén csupán a munkaadók bő négytizede tartaná fenn a természetbeni juttatásokat, 10 százalékos adó esetében azonban már tízből hét - derül ki a Szonda Ipsos kutatásából.
A piackutató intézet május 26-28. között, a legalább 50 főt foglalkoztató magyarországi vállalkozások körében végzett telefonos kutatást, a vizsgált vállalati kört az árbevétel, a gazdasági ágazat és az alkalmazottak száma szerint reprezentáló, 319 céget tartalmazó mintán.
A kutatás szerint jelenleg a közepes és nagyvállalatok 93 százaléka ad valamilyen béren kívüli juttatást alkalmazottainak,30 százalék cafeteria rendszer keretében, 63 százalék azon kívül. A természetbeni juttatásokat cafeteria rendszerben adó vállalatok körében közel kétszer akkora az egy alkalmazottra jutó, béren kívüli juttatásokra fordított átlagos éves keretösszeg (205 ezer forint), mint a cafeteria rendszer nélkül juttatásokat adó vállalatoknál (104 ezer forint).
A juttatások tervezett megadóztatása a kutatás szerint jelentős változásokat eredményezne a vállalatok gyakorlatában. Az eddig béren kívüli juttatásokat adó vállalkozások relatív többsége, 39 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a jelenlegi keretösszegből fizetné ki a juttatások adó- illetve járulékterheit is.
A vállalkozások egyötöde (18 százalék) még drasztikusabb módját választaná az új szabályokhoz való alkalmazkodásnak, és előreláthatóan megszüntetné a béren kívüli juttatásokat.Csak minden tizedik vállalat vállalná magára az éves keretösszeget növelve részben, vagy egészben az új terheket, s a béren kívüli juttatásokat adó vállalatok 3 százaléka jelezte, hogy a megszüntetett juttatásokat béremeléssel váltaná ki. Tízből három vállalat még nem döntötte el, hogyan reagálna a kormány által benyújtott törvényjavaslat elfogadása esetén.
A vállalatok többsége a tervek szerint kedvezményes adókörbe sorolt juttatásokat – a 32 százalékos adóval terhelt iskolakezdési támogatást, helyi utazási bérletet, meleg étkezési utalványt, üdülési csekket és képzési támogatást – sem kímélné.
Az ilyen juttatásokat cafeteria rendszeren kívül adó vállalatok 43 százaléka jelezte, hogy továbbra is adná ezeket, de többségük a korábbinál kisebb összegben. Az ilyen juttatásokat a korábbinál kisebb összegben, vagy egyáltalán nem adó vállalatok mindössze egytizede kompenzálná munkavállalóit béremeléssel.
A kormány által tervezett 32 százalékos adó esetén csak a cégek bő négytizede tartaná fenn ezeket a juttatásokat, valamivel alacsonyabb, 25 százalékos adóteher esetében pedig a felük döntene így. Ha az adó mértéke 17 százalék lenne, tízből hat vállalat továbbra is adná dolgozóinak ezeket a kedvezményes körbe sorolt béren kívüli juttatásokat, míg 10 százaléknyi adó esetében már tízből hét cég tartaná meg ezeket.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A kormány által tervezett 32 százalékos adókulcs esetén csupán a munkaadók bő négytizede tartaná fenn a természetbeni juttatásokat - derül ki a Szonda Ipsos kutatásából. Az ilyen juttatásokat a korábbinál kisebb összegben, vagy egyáltalán nem adó vállalatok mindössze egytizede kompenzálná munkavállalóit béremeléssel .jpg)
.jpg)
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
