Sorost a könyvespolcra: a válság lett a múzsája

A könyv központi állítása, hogy az események megértéséhez új paradigmára, gondolkodási keretre van szükség. Soros szerint "az eddig uralkodó paradigmáról - az egyensúlyelméletről és annak politikai megfelelőjéről, a piaci fundamentalizmusról - nem pusztán az derült ki, hogy képtelen a jelenlegi helyzetet megmagyarázni, hanem egyenesen ez a modell okolható a körülöttünk lévő káoszért."

Soros abból indul ki, hogy a gazdasági szereplők gondolkodása kettős szerepet tölt be: "Egyrészt igyekeznek megérteni helyzetüket, amit én kognitív funkciónak neveztem el. Másrészt viszont változtatni szeretnének az eseményeken, ami pedig már a részt vevő (manipulációs) funkció lényege. Noha a két funkció ellentétes irányú, bizonyos körülmények között egymással is kölcsönhatásba lépnek. Ezt a kölcsönhatást nevezem reflexivitásnak."

A könyv első részében a szerző megkísérli feltárni e kölcsönhatás természetét, majd a második részben az így nyert összefüggések fényében vizsgálja a jelenlegi gazdasági válságot. A könyvet különösen érdekessé teszi, hogy Soros György nemcsak az elméleti szakember szemüvegén keresztül, hanem pénzügyi alapkezelőként szerzett tapasztalataira is nagyban építve tekint az eseményekre.

A piacgazdaság változásának iramát tekintve nem meglepő, hogy a könyv kérdések sorával zárul. Soros György többek között felveti a pénzpiacok szabályozásának és a nemzetközi pénzügyi rendszer reformjának kérdését, de ráirányítja a figyelmet a globális felmelegedés és a nukleáris fegyverek terjedése által felvetett problémákra is. "Hogyan lehetne kialakítani egy jobb világrendet?" - teszi fel a központi kérdést a könyv legvégén. Válaszok a közeljövő "pezsgő vitáiban" formálódhatnak - véli Soros, amelyekhez reményei szerint maga is aktívan hozzájárulhat.

Soros: új terepet keres a válság
Soros György Dániát csinálna Amerikából
Megbukott a bankmentő akció?
Őszinte érdekbarátság: Sarkozy és Brown
Kína nagy bajban lesz, ha a világ nem vásárol

MTI