Spórolás nélkül esély sincs rendes nyugdíjra

Őri Péter, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének demográfusa a beszélgetésen elmondta: a világ egyik legfőbb problémája jelenleg az öregedésként emlegetett demográfiai folyamat, amely alapvetően három részfolyamatból tevődik össze. Egyrészt az öregség határa kitolódik: egy 50 éves ember ma már nem számít öregnek. Másrészt a társadalmak átlagos életkora is növekszik, harmadrészt pedig a társadalmak korszerkezete is változik: egyre kevesebb gyermek születik. Az emberiség eddigi törtlnete során ilyen folyamat még soha nem ment végbe, ezért nincs meg a kellő tapasztalat arról, hogyan lehet megbirkózni egy ilyen problémával - fogalmazott a szakértő. A gyermekszám csökkenése rendkívül gyorsan zajlik, a folyamat következményei beláthatatlanok.

Őri Péter elmondta: Magyarországon 2050 körül egyharmad lesz a 60 felettiek aránya. 2030-ig a 60 éven felüliek létszáma kb. 5-800 ezer fővel nőni fog, az aktív korúak száma várhatóan ugyanennyivel csökken. A 20 év alatti fiatalok száma ezen időszakban 3-500 ezer fővel csökkenhet. Ez azt jelenti, hogy egyre több idősről kell gondoskodnia egyre kevesebb munkaképes korúnak. Ezek a demográfiai folyamatok magasabb adókhoz, romló versenyképességhez, csökkenő életszínvonalhoz vezethetnek - sorolta a szakértő.

Magyarország népessége, korfa 1949-2050

A bevándorlás legfeljebb rövid távon képes ellensúlyozni az elöregedés negatív hatásait. A növekvő gyermekszám, magasabb termékenység ugyan lehetne megoldás a demográfiai problémákra, de ez csak egy nehéz és költséges folyamat eredménye lehet. A nyugdíjkorhatár kitolása egy egyre szélesebb körben alkalmazott megoldási lehetőség; ezzel azonban együtt kellene járnia a munkarendszer és akár a jóléti rendszer átalakításának is.

Paál Zoltán, a Generali ügyvezető igazgatója szerint a klasszikus felosztó-kirovó rendszerek a jelenlegi demográfiai trendek mellett nem tarthatóak fenn, egész egyszerűen nem lesz elég pénz rájuk. Ahol ezzel a problémával aktívan, régebb óta foglalkoznak, ott rendszerint többletforrást vonnak be a járulék alapú rendszerbe, jellemzően öngondoskodás formájában.

Dr. Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatója a beszélgetésen elmondta: a válság előtti időszakban visszaszorult az öngondoskodás, és minden várakozás és felelősség a nyugdíjrendszere hárult. A nyugdíjrendszernek azonban sosem volt funkciója, hogy az aktív korhoz képest változatlan életszínvonalat biztosítson egyéb kiegészítő megtakarítások nélkül. A kedvező konjunkturális körülmények azonban elterelték erről a figyelmet, csúcsra pörgött a fogyasztás a megtakarítás kárára.

Palócz Éva rámutatott: a háztartások megtakarításai nem függnek szorosan össze a jövedelmek alakulásával: az emberek a tapasztalatok szerint leginkább olyankor kezdenek időskori megtakarításokat felhalmozni, amikor bizonytalannak érzik a jövőjüket. A gazdasági válság, a demográfiai helyzet és a nyugdíjrendszer körüli bizonytalanság is ebbe az irányba hat.

Az öngondoskodásra számos megoldás kínálkozik, Nyugat-Európában például elterjedtek a foglalkoztatói nyugdíjpénztárak, nálunk pedig az önkéntes nyugdíjpénztárak szerepe nőhet a közeljövőben. „A legnagyobb növekedést hazánkban azonban a nyugdíjcélú életbiztosítások területén tapasztaljuk” – mutatott rá Paál Zoltán.

Az szja-változások nyomán a módosabb adófizetők zsebében komolyabb pénzösszegek maradnak, ami a várakozások szerint megnöveli a megtakarításra fordított pénzmennyiséget is. A Privátbankár kérdésére válaszolva Paál Zoltán elmondta: a biztosítók jelenleg "ennek lázában égnek". A Generali igazgatója szerint az a cél, hogy az emberek ne csak biztonsági tartalékot képezzenek; termékfejlesztéssel, marketinggel próbálják a keletkező többletmegtakarításokat a hosszabb távú befektetési termékek felé terelni, a nyugdíjcélú öngondoskodást erősíteni.

Privátbankár