A magyar vállalkozásoknak is felül kell vizsgálniuk működésüket a megváltozott piaci helyzetben. A csodavárás már rég nem elég, ha valaki talpon akar maradni
A magyar vállalkozásoknak is felül kell vizsgálniuk működésüket a megváltozott piaci helyzetben. A csodavárás már rég nem elég, ha valaki talpon akar maradni
A Deloitte Könyvvizsgálói üzletága összeállított egy tíz elemű szempontrendszert, amelynek alapján a vállalkozásoknak érdemes felülvizsgálniuk a működésüket a megváltozott pénzügyi és gazdasági környezetben. A felülvizsgálat alkalmas arra, hogy a cégek felmérjék a helyzet negatív hatásaival szembeni érzékenységüket, hiszen kiderül, hogy a vállalatoknak mely területeken kell lépniük. Megfelelő túlélési stratégia kidolgozásával pedig a negatív hatásokat minimalizálhatják, vagyis ahelyett, hogy a csodát várják, cselekvéssel komoly versenyelőnyökhöz is juthatnak.
Gion Gábor a Deloitte Könyvvizsgálói üzletágának vezető partnere elmondta: A gazdaság egyetlen szereplője sem tekint közömbösen a megváltozott globális pénzügyi és gazdasági környezetre. A vállalkozásoknak ma több területen is teljesen más kockázatokkal és kihívásokkal kell szembenézniük, mint akár még egy évvel ezelőtt. A válság egyben lehetőség is, amelyet azonban csak a cselekvő vállalatok használhatnak ki. A cégek működésének legtöbb területére a könyvvizsgáló lát rá egyszerre, ő képes a legátfogóbb, és főként valós képet alkotni az adott vállalat helyzetéről. A Deloitte éppen ezért az év végi záráshoz időzítve egy 10 elemű (összesen 18 pontot tartalmazó) szempontrendszert dolgozott ki, - alapvetően a könyvvizsgálati munka során történő alkalmazásra -, de amely hasznos lehet a vállalkozások számára is a kockázataik, a jelenlegi helyzet negatív hatásaival szembeni érzékenységük felmérésében és a túlélési stratégia kidolgozásában. A jellemző problémák nagy része ugyanis kezelhető, ha időben felismerik őket - sőt, a korán ébredő vállalatok akár saját előnyükre is fordíthatják éberségüket.
Az első szempont, hogy a vállalkozás menedzsmentjén belül alkalmazzák-e azokat a kockázatbecslési folyamatokat, amelyek révén a menedzsment megfelelően felmérheti a megváltozott piaci környezet hatásait a vállalat működésére. Végiggondolta-e például a menedzsment a vállalat összes lehetséges függőségét – úgy a beszállítóktól és vevőktől való függőséget, mint a hitelekkel összefüggő kockázatokat –, valamint a helyzetre válaszul időben kialakított-e valamilyen érdemi kockázatkezelési gyakorlatot, meghatározta-e a legfontosabb és legsürgősebb teendőket.
A második alapvető kérdés a finanszírozás biztonsága, vagyis annak ellenőrzése, hogy a működéshez és fejlesztésekhez szükséges források – többségében természetesen hitelek - továbbra is változatlanul a cég rendelkezésére állnak-e. Idejében fel kell mérni, hogy a vállalkozás teljesíteni tudja-e például az évente megújuló hitelekhez szükséges feltételeket, továbbá a hitelei lejáratában, vagyis a bevételek és a törlesztési terv tekintetében megfelelő összhang van-e. Ugyanez vonatkozik a hosszabb periódusra szóló hitelkonstrukciókra is. A vállalkozások nagyobb projektek finanszírozásánál jellemzően hosszabb megtérülési és törlesztési idővel számolnak, menet közben azonban esedékessé válhat a hitelek refinanszírozása. Fontos ezért megvizsgálni, hogy az ehhez szükséges banki elvárásokat a jelenlegi, megváltozott környezetben is teljesíteni tudja-e a vállalkozás. Az anyavállalati hitelek esetében komoly kérdés, hogy a források csoporton belüli újraelosztása útján megvalósítható-e a finanszírozás, vagy szükség lehet külső források bevonására. Természetesen azt is meg kell vizsgálni, hogy ezek a források továbbra is rendelkezésre állnak-e.
A vállalat birtokában lévő értékpapírok kapcsán harmadik szempontként a feladat mindenekelőtt annak a felmérése, hogy papírok milyen aktuális értéket képviselnek, illetve - ha a piaci érték tartósan és jelentősen a könyv szerinti érték alatt marad - szükség van-e ezek alapján értékvesztés elszámolására. A befektetett pénzügyi eszközök áttekintésekor a vállalati kötvények és cégnek adott kölcsönök esetén egyaránt célszerű idejében felmérni az esetleges nemfizetésből eredő kockázatokat – figyelmeztetett a Deloitte szakértője.
A negyedik, a vállalatfelvásárlások sikerének megítélésekor fontos szempont, hogy a megvásárolt vállalkozással kapcsolatban kimutatott goodwill értéke - amely a vállalkozás piaci pozícióját, jó hírnevét és üzleti kapcsolatainak rendszerét is magában foglalja - ne csupán a korábbi üzleti tervekben, hanem a vállalat aktuális állapotában is kimutatható legyen. Ennek a megállapításában jelenthetnek segítséget a modern vállalatértékelési módszerek, mint például a diszkontált cash-flow módszer - amely a vállalat piaci értékét a jövőbeni pénzáramok diszkontált értékeinek összegeként értelmezi -, és ennek köszönhetően adott időben is megbízható „pillanatfelvételt” tud mutatni a vállalatértékről, amennyiben a jövőbeni cash flow-k becslésekor megfelelően figyelembe vették a megváltozott piaci helyzetet.
Ötödik tényezőként a cégeknek számba kell venniük a szállítói függőségeiket, vagyis fel kell mérniük azt, hogy a megváltozott gazdasági környezet hogyan érinti beszállítóik likviditását. Hiába érzi ugyanis az adott cég stabilnak saját működését, ha beszállítóiról ez nem mondható el - a vállalkozásnak látnia kell az ebből fakadó esetleges fennakadásokat, és számolnia is kell velük.
Hatodik pontként a vállalkozásnak saját vevőkörét kell górcső alá vennie. A vevőkoncentráció alapos elemzésével idejében fel lehet ismerni a fizetési nehézségek, és például a körbetartozások kockázatát ezen a területen. Ilyen esetekben a vállalkozások előtt több lehetőség áll, érdemes például megfontolniuk az érvényben lévő szerződéseik felülvizsgálatát, aminek keretében mód van például a korábban alkalmazott fizetési határidők megváltoztatására. Szintén megfontolandó, hogy nem érdemes-e nagyobb figyelmet fordítani a szerződésekben alkalmazott kinnlevőségi limitekre.
Hetedik, a termelő vállalatoknál lényeges szempont a termékek eladhatóságának vizsgálata, a megrendelésre készült készletek sorsa. Ennek során fontos tényező, hogy a gyártáshoz használt alapanyagok konvertálhatóak-e például valamilyen formában más termékbe, és ezzel alacsonyabban tarthatóak-e a kockázatok, illetve szükséges-e ezen készletek kapcsán értékvesztés elszámolása – tette hozzá Gion.
A nyolcadik tényező, hogy a számviteli politikán csakis indokolt esetben szabad változtatni, erre adhat például okot a vállalatok termelésében beállt drasztikus változás – ha mondjuk három műszak helyett már csak két műszakban folyik a munka - ami az értékcsökkenési kulcsok megváltoztatását teheti szükségessé.
Kilencedik szempontként nem szabad megfeledkezni arról, hogy amennyiben egy vállalkozás támogatásból vásárolt eszközöket, a támogatási szerződésekben minden esetben bizonyos feltételek teljesüléséhez, például garantált árbevétel-növekedéshez, vagy egy meghatározott dolgozói létszám meglétéhez kötik a támogatást. A feltételeket pedig természetesen utólag is igen szigorúan ellenőrzik, ami sok tekintetben szűkítheti a vállalkozás döntéseinek mozgásterét.
Végül tizedik helyen - de nem utolsó sorban - minden vállalkozásnak figyelembe kell vennie azt is, hogy amennyiben dolgozók elbocsátása mellett kell döntenie, számolnia kell többek között a végkielégítésekkel járó kiadásokkal is. Ezekre a kifizetésekre pedig minden esetben céltartalékot kell képeznie.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
A magyar vállalkozásoknak is felül kell vizsgálniuk működésüket a megváltozott piaci helyzetben. A csodavárás már rég nem elég, ha valaki talpon akar maradni 
A vártnál nagyobb profittal és nyereséggel zárták a második üzleti negyedévét. 
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
