A szálláshelyek árbevétele folyó áron 10%-kal mérséklődött. Októberben is – akár az első kilenc hónap mindegyikében – alacsonyabb vendégforgalmat regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyek, mint 2008 azonos időszakában. A szálláshely-szolgáltatási piacot 2008 vége óta visszaesés jellemzi, a trendforduló még nem következett be.
2009. január–októberben 2 millió 792 ezer külföldi vendég 8 millió 077 ezer vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégek és a vendégéjszakák száma egyformán 10%-kal csökkent 2008 azonos időszakához képest. Németország, Lengyelország, Olaszország, Románia, Hollandia, Franciaország esetében 2–16%-os visszaesés volt a vendégéjszakák számában, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok tekintetében jelentős, 24–25%-os volt a csökkenés. Hét küldő ország – Ausztria, Csehország, Szlovákia, Kína, Finnország, Izrael, Svájc –, valamint a kis súlyt képviselő afrikai országok esetében bővült a vendégforgalom. Legnagyobb mértékben a szlovák állampolgárok által eltöltött vendégéjszakák száma nőtt (30%-kal). A külföldivendég-forgalom 78%-át realizáló szállodákban minden kategóriában mérséklődött az eltöltött éjszakák száma.
Az időszak folyamán a kereskedelmi szálláshelyek 3 millió 372 ezer belföldi vendéget és 8 millió 293 ezer belföldivendég-éjszakát jelentettek, a vendégek és az éjszakák száma 7, illetve 6%-kal csökkent. A belföldivendég-forgalom 60%-át fogadó szállodákban 8%-os visszaesés figyelhető meg az éjszakák számában az előző év január–októberéhez viszonyítva. A vendégek körében szintén népszerű – a vendégéjszakák 14%-át regisztráló – panziók esetében 13%-os elmaradás következett be. A különböző utazási célok közül a hivatalos célból, illetve a konferenciára, kongresszusra érkezők együttes aránya 27%, mely 3 százalékponttal esett vissza a 2008. január–októberben mért értékhez képest.
A szabadidős céllal történő utazások 11%-ának elsődleges célja az egészségturizmus volt. 2009. január–októberben a szállodai vendégek 27%-át a gyógy- és wellness-szállodák fogadták, a szállodák külföldi vendégeinek 16 és belföldi vendégeinek 39%-a vett igénybe ilyen típusú szolgáltatásokat. A kereskedelmi szálláshelyekre érkező vendégek többsége egyénileg foglalta le szállását, mindössze 27%-uk utazási irodák által, az elektronikus úton bonyolított szállásfoglalások aránya pedig 29% volt.
Az év első tíz hónapjában a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 45%-os volt, ezen belül az ötcsillagos szállodák 55, a négycsillagos házak pedig 50%-os foglaltságot értek el. 2009. január–októberben a legnagyobb kihasználtsági arány a gyógyszállodák esetében figyelhető meg (58%), bár kapacitáskihasználtságuk 5 százalékponttal maradt el a 2008 azonos időszakában mért szinttől.
A Balatonon és Budapesten eltöltött vendégéjszakák száma az első tíz hónap során 8 és 12%-kal volt kevesebb mint az előző évben. A vendégforgalom visszaesése valamennyi turisztikai régiót jellemezte.
A kereskedelmi szálláshelyek összesen 193 milliárd forint bruttó árbevételt értek el 2009. január–októberben, ezen belül a szállásdíjbevétel 112 milliárd forint volt. Az összes bevétel folyó áron 10%-kal maradt el az egy évvel korábbitól.
A kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 15 013 forint, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel (bruttó REVPAR) pedig 6698 forint volt; 2008-ban ugyanezek a mutatók 14 984, illetve 7551 forintot tettek ki. Az egy kiadható szobára jutó bruttó árbevétel jelentős csökkenését a szállodák szobakapacitás-kihasználtságának 5 százalékpontos visszaesése is befolyásolta. Az átlagárak alakulása a külföldivendég-forgalom jelentős súlya következtében erősen függött a hektikusan (264–316 forint) mozgó forint/euró árfolyamtól. A szálláshely-szolgáltatásban a harmadik negyedévben már a 18%-os általános forgalmi adó volt érvényben, így ebben az időszakban a szállodák nettó átlagárának változása eltért a bruttó átlagárétól.
A kereskedelmi vendéglátóhelyek 2009. január–szeptemberben 444 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, mely 8%-kal maradt el az előző év azonos időszakának adatától. A vendéglátóhelyek árbevételének 11%-a származott a kereskedelmi szálláshelyen üzemeltetett üzletekből. A szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatások 2009. január–októberre számított árindexe 2, illetve 6,4%-os növekedést jelzett az egy évvel korábbi szinthez képest.
2009. október 31-én a hazánkban működő kereskedelmi szálláshelyek száma 2154 volt, ezen belül a 798 szálloda 48 ezer szobával, a 940 panzió 11 ezer szobával működött. Az egyéb szálláshelyek száma (turistaszálló, ifjúsági szálló, üdülőház és kemping) 416 volt. A kettő-, négy- és ötcsillagos, a wellness-, apartmanszállodák, továbbá az ifjúsági szállók és üdülőházak kapacitása gyarapodott, a többi szálláshely kapacitása ezzel szemben csökkent 2008 azonos időszakához viszonyítva. A szálláshely-szolgáltatást nyújtó vállalkozások a szálláshelyeken októberben közvetlenül 27 ezer főt foglalkoztattak, amely 6%-kal volt kevesebb, mint az elmúlt évben.
Mennyiért ünnepelhetünk házon kívül?
Inkább a magyarok mennek a Tisza-tóra
Fogyóeszközzé váltak a külföldi vendégek
Szállodák: 5 négyzetméter ágyanként
Privátbankár