Százmilliárdot buknak a bankok a jelzáloghiteleken?
A lakossági jelzáloghiteleken a bankoknak az alap makropályát feltételezve akár 118 milliárd forint vesztesége lehet: a 2008. év végi hitelportfólió 2 százaléka, makrogazdasági sokk esetén azonban a bankrendszer teljes vesztesége elérhetné a 372 milliárd forintot, a portfólió 6 százalékát is - derül ki a Magyar Nemzeti Bank MNB Szemléjében megjelent elemzésből.
A szerző véleményét tükröző összegzésben az extrém makrogazdasági helyzet 10 százalékos GDP csökkenést és 340 forintos euróárfolyamot jelent.
Holló Dániel, az MNB munkatársa emlékeztet rá, hogy Magyarországon a jelzáloghitelek jelentős szerepet játszottak, ezekhez a termékekhez kapcsolódott a 2008. év végi banki kamatjövedelmek 31 százaléka, és a hitelek tették ki a teljes lakossági hitelportfólió mintegy kétharmadát. Összesen 5.800 milliárd forintot, amiből 4.300 milliárd volt a devizaalapú hitel 2008. év végén.
A magyar jelzálogadósok hitelképességének az Egyesült Államokhoz hasonló mértékű drámai romlása ugyan nem látható, azonban e hitelek nem teljesítési kockázatának folyamatos emelkedése már megfigyelhető - állapítja meg a szerző. A lakossági jelzáloghitelek nem teljesítési valószínűsége (a késedelembe esés valószínűsége a következő 1 évben) 2005-ben még 2,4 százalék volt, 2008-ban pedig már elérte a 3,8 százalékot.
A devizahitelezés miatt az árfolyam jelentős mértékű és tartós leértékelődése nemcsak a nem teljesítési, hanem a fennálló hitelek forintértékének változásán keresztül a megtérülési kockázatot is növelheti. Ez az egyes bankok pénzügyi helyzetét, végső soron a pénzügyi rendszer és a makrogazdaság stabilitását is veszélyeztetheti.
A tanulmányban 3 kereskedelmi bank lakossági jelzálog-portfólióját felhasználva, kétszázezer lakás-, illetve szabad felhasználású jelzáloghitellel rendelkező ügyfél havi gyakoriságú adatát elemezték 2004-től 2008 júniusáig.
A megfigyelések szerint a hitelek lejárati idejének vége felé csökken a nemfizetési kockázat. A nem fizetést az ügyfél szempontjából leginkább a kölcsön induláskori hitel/hitelfedezeti érték arány, az LTV mutató, illetve az ügyfél iskolai végzettsége befolyásolja, míg a munkanélküliségi ráta, a hazai és külföldi kamatok, valamint az árfolyam a nem teljesítésekre ható fontosabb makrokockázati faktorok közé tartoznak.
Mennyit tudsz az Európai Unióról? Mérd fel tudásod és nyerj!
Félünk a válságtól, de már nem annyira
Magyarország előbb-utóbb megkapja, ami jár neki
A GDP 77,1 százaléka a bruttó államadósság
A szerző véleményét tükröző összegzésben az extrém makrogazdasági helyzet 10 százalékos GDP csökkenést és 340 forintos euróárfolyamot jelent.
Holló Dániel, az MNB munkatársa emlékeztet rá, hogy Magyarországon a jelzáloghitelek jelentős szerepet játszottak, ezekhez a termékekhez kapcsolódott a 2008. év végi banki kamatjövedelmek 31 százaléka, és a hitelek tették ki a teljes lakossági hitelportfólió mintegy kétharmadát. Összesen 5.800 milliárd forintot, amiből 4.300 milliárd volt a devizaalapú hitel 2008. év végén.
A magyar jelzálogadósok hitelképességének az Egyesült Államokhoz hasonló mértékű drámai romlása ugyan nem látható, azonban e hitelek nem teljesítési kockázatának folyamatos emelkedése már megfigyelhető - állapítja meg a szerző. A lakossági jelzáloghitelek nem teljesítési valószínűsége (a késedelembe esés valószínűsége a következő 1 évben) 2005-ben még 2,4 százalék volt, 2008-ban pedig már elérte a 3,8 százalékot.
A devizahitelezés miatt az árfolyam jelentős mértékű és tartós leértékelődése nemcsak a nem teljesítési, hanem a fennálló hitelek forintértékének változásán keresztül a megtérülési kockázatot is növelheti. Ez az egyes bankok pénzügyi helyzetét, végső soron a pénzügyi rendszer és a makrogazdaság stabilitását is veszélyeztetheti.
A tanulmányban 3 kereskedelmi bank lakossági jelzálog-portfólióját felhasználva, kétszázezer lakás-, illetve szabad felhasználású jelzáloghitellel rendelkező ügyfél havi gyakoriságú adatát elemezték 2004-től 2008 júniusáig.
A megfigyelések szerint a hitelek lejárati idejének vége felé csökken a nemfizetési kockázat. A nem fizetést az ügyfél szempontjából leginkább a kölcsön induláskori hitel/hitelfedezeti érték arány, az LTV mutató, illetve az ügyfél iskolai végzettsége befolyásolja, míg a munkanélküliségi ráta, a hazai és külföldi kamatok, valamint az árfolyam a nem teljesítésekre ható fontosabb makrokockázati faktorok közé tartoznak.
Mennyit tudsz az Európai Unióról? Mérd fel tudásod és nyerj!
Félünk a válságtól, de már nem annyira
Magyarország előbb-utóbb megkapja, ami jár neki
A GDP 77,1 százaléka a bruttó államadósság
MTI
Több mint másfélszeres kereslet mellett értékesített diszkont kincstárjegyeket az Államadósság Kezelő Központ. 
