Egyről két százalékpontra nő a Széchenyi-kártya állami kamattámogatása az idén.
Bajnai Gordon, a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008. december 5-én jelentette be, hogy a Széchenyi-kártya állami kamattámogatása 2 százalékpontra emelkedik, míg a pénzügyminiszter ugyanezen a napon közölte, hogy a költségvetésben rendelkezésre áll a Széchenyi-kártya konstrukció 2009. évi kamattámogatásának forrása.
Az intézkedés része a gazdasági válság hatásainak mérséklését szolgáló állami intézkedéseknek. A kis- és közepes vállalkozások a leginkább sérülékenyek a válságban, ezért azokat kell a leginkább támogatni - mondta Bajnai Gordon a kamattámogatás növelésének bejelentésekor.
A Széchenyi-kártyát 2002-ben a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamra (MKIK) közösen indította útjára azzal a céllal, hogy a likviditási nehézségekkel küzdő mikro-, kis- és középvállalkozások bürokráciamentesen kedvezményes banki forgóeszközhitelhez jussanak.
A Széchenyi-kártya program keretében felvett hitel kamatához induláskor, 2002-ben 5 százalékpontos támogatást adott a kormány. Emellett a Hitelgarancia (akkor még) Rt. által vállalt garancia díjának felét vállalta át az állam. A kormány 2005-ben változtatott a kondíciókon: a támogatott hitelt 10 millió forintban maximálta, a támogatást pedig 2006-ra 2 százalékpontban, 2007-re pedig 1 százalékpontban állapította meg. A támogatás 2008-tól szűnt volna meg, ezt hosszabbította meg egy évvel egy kormányhatározat.
A Széchenyi-kártya koordinálását az MKIK és a VOSZ által létrehozott KA-VOSZ Zrt. végzi. A konstrukcióban résztvevő kereskedelmi bankok az OTP Bank Nyrt., a Volksbank Zrt., a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt., valamint az általuk képviselt takarékszövetkezeti hálózat, az MKB Bank Nyrt., az Erste Bank Hungary Nyrt.
Az indulás évében, 2002 nyarán 1 millió forintos hitelkerettel lehetett Széchenyi-kártyát igényelni. A hitelkeretet 2003-ban 5 millió forintra, 2004-ben 10 millió forintra, 2006-ban 25 millió forintra emelték.
A kamattámogatás a jelenlegi rendszer szerint 10 millió forintig és a 2009. december 31-ig átadott kártyákra vonatkozik. Az összeghatár a felhasznált hitelösszegre vonatkozik, tehát az a vállalkozás is megkapja a támogatást a felhasznált legfeljebb 10 millió forintra, akinek magasabb, akár 25 milliós hitelkerete van.
A hiteldíj (a hitel kamata plusz kezelési költsége) összesen: az egy, illetve a három havi BUBOR (Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb, jelenleg 10 százalék) plusz 4-6 százalék kamatfelár és 0,8 százalék kezelési költség, amelyből az állami támogatáson felüli részt kell megfizetnie a vállalkozásnak.
Átadták a százezredik Széchenyi-kártyát
Széchenyi Kártya: idén még marad a kamattámogatás
Bajnai Gordon, a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008. december 5-én jelentette be, hogy a Széchenyi-kártya állami kamattámogatása 2 százalékpontra emelkedik, míg a pénzügyminiszter ugyanezen a napon közölte, hogy a költségvetésben rendelkezésre áll a Széchenyi-kártya konstrukció 2009. évi kamattámogatásának forrása.
Az intézkedés része a gazdasági válság hatásainak mérséklését szolgáló állami intézkedéseknek. A kis- és közepes vállalkozások a leginkább sérülékenyek a válságban, ezért azokat kell a leginkább támogatni - mondta Bajnai Gordon a kamattámogatás növelésének bejelentésekor.
A Széchenyi-kártyát 2002-ben a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamra (MKIK) közösen indította útjára azzal a céllal, hogy a likviditási nehézségekkel küzdő mikro-, kis- és középvállalkozások bürokráciamentesen kedvezményes banki forgóeszközhitelhez jussanak.
A Széchenyi-kártya program keretében felvett hitel kamatához induláskor, 2002-ben 5 százalékpontos támogatást adott a kormány. Emellett a Hitelgarancia (akkor még) Rt. által vállalt garancia díjának felét vállalta át az állam. A kormány 2005-ben változtatott a kondíciókon: a támogatott hitelt 10 millió forintban maximálta, a támogatást pedig 2006-ra 2 százalékpontban, 2007-re pedig 1 százalékpontban állapította meg. A támogatás 2008-tól szűnt volna meg, ezt hosszabbította meg egy évvel egy kormányhatározat.
A Széchenyi-kártya koordinálását az MKIK és a VOSZ által létrehozott KA-VOSZ Zrt. végzi. A konstrukcióban résztvevő kereskedelmi bankok az OTP Bank Nyrt., a Volksbank Zrt., a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt., valamint az általuk képviselt takarékszövetkezeti hálózat, az MKB Bank Nyrt., az Erste Bank Hungary Nyrt.
Az indulás évében, 2002 nyarán 1 millió forintos hitelkerettel lehetett Széchenyi-kártyát igényelni. A hitelkeretet 2003-ban 5 millió forintra, 2004-ben 10 millió forintra, 2006-ban 25 millió forintra emelték.
A kamattámogatás a jelenlegi rendszer szerint 10 millió forintig és a 2009. december 31-ig átadott kártyákra vonatkozik. Az összeghatár a felhasznált hitelösszegre vonatkozik, tehát az a vállalkozás is megkapja a támogatást a felhasznált legfeljebb 10 millió forintra, akinek magasabb, akár 25 milliós hitelkerete van.
A hiteldíj (a hitel kamata plusz kezelési költsége) összesen: az egy, illetve a három havi BUBOR (Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb, jelenleg 10 százalék) plusz 4-6 százalék kamatfelár és 0,8 százalék kezelési költség, amelyből az állami támogatáson felüli részt kell megfizetnie a vállalkozásnak.
Átadták a százezredik Széchenyi-kártyát
Széchenyi Kártya: idén még marad a kamattámogatás
MTI
Orbán Viktor miniszterelnök péntek délelőtt Csen Ven-csinggel, a Kínai Kommunista Párt Központi Politikai és Jogi Bizottságának titkárával tárgyalt Budapesten 
Az agresszív vámokkal a Trump-adminisztráció a saját szavazóit lövi lábon – Klasszis Podcast
