Szerbia parkolópálya felé halad
Szerbia kikerülhet az európai közlekedés fő áramából, ha rövid időn belül nem egyszerűsíti határátlépési szabályait, s nem csökkenti drasztikusan autópályái használati díját - hangzott el a B92 belgrádi televízió adásában. A műsorban megszólaltatott egyik szakember felhívta rá a figyelmet, hogy míg 2006-ban mintegy félmillió tehergépkocsi haladt át Szerbián, addig idén legfeljebb 350 ezer várható, s ez jelentősen lecsökkenti a tranzitforgalomból származó bevételeket.
A nemzetközi közúti forgalom jelentős irányváltásának több oka van. Az egyik, hogy Románia és Bulgária EU-taggá válása óta a rajtuk és Magyarországon keresztül vezető 4-es európai korridort választó, Törökországról és a Közel-Keletről érkező járműveknek csak egyszer, a görög határon kell átesniük vámellenőrzésen, aztán Amszterdamig, Londonig, Lisszabonig, Stockholmig mehetnek minden hivatalos procedúra nélkül.
Ezzel szemben azoknak, akik a Macedónián és Szerbián át haladó 10-es korridor mellett döntenek, ha Magyarországra tartanak, akkor három, ha még Horvátországot is útba ejtik, akkor öt vámvizsgálaton kell túljutniuk, mire az EU-ba érnek. Mindez jókora időveszteség, s önmagában is riasztó.
Ehhez jönnek még az igen magas útvámok. Szerbiában kapus rendszer van érvényben, s ahhoz, hogy egy Magyarország felől érkező kamion lejusson a Macedónia felé tartó autópálya végéig, Leskovácra, a sofőrnek 13.730 dinárt (mintegy 41 ezer forintot) kell kifizetnie, pedig a 454 kilométeres útból csaknem 200 kilométert 100 km/órás sebességű autóúton, másik százat pedig olyan autópályán tesz meg, amelyet meredek, ugyancsak 100/órás sebességre méretezett kanyarok tarkítanak.
A személygépkocsival utazók ugyanezért 2.250 dinárt (6750 forintot fizetnek), a buszoknak pedig (s eddig belőlük is rengeteg volt, mivel Magyarországról Görögországba nagyon sok turista azokkal utazik) 6690 dinárba, több mint 20 ezer forintba kerül, hogy átérjenek Szerbián. A szerb rendszámú járművek ezeknek a tarifáknak a felét fizetik.
Elképesztő különbségek az unión belül
Még 3 háborús bűnöst akar Hága
Boris Tadic hátat fordított a BT-nek
Szerbiában egyre többen szeretik Európát
A nemzetközi közúti forgalom jelentős irányváltásának több oka van. Az egyik, hogy Románia és Bulgária EU-taggá válása óta a rajtuk és Magyarországon keresztül vezető 4-es európai korridort választó, Törökországról és a Közel-Keletről érkező járműveknek csak egyszer, a görög határon kell átesniük vámellenőrzésen, aztán Amszterdamig, Londonig, Lisszabonig, Stockholmig mehetnek minden hivatalos procedúra nélkül.
Ezzel szemben azoknak, akik a Macedónián és Szerbián át haladó 10-es korridor mellett döntenek, ha Magyarországra tartanak, akkor három, ha még Horvátországot is útba ejtik, akkor öt vámvizsgálaton kell túljutniuk, mire az EU-ba érnek. Mindez jókora időveszteség, s önmagában is riasztó.
Ehhez jönnek még az igen magas útvámok. Szerbiában kapus rendszer van érvényben, s ahhoz, hogy egy Magyarország felől érkező kamion lejusson a Macedónia felé tartó autópálya végéig, Leskovácra, a sofőrnek 13.730 dinárt (mintegy 41 ezer forintot) kell kifizetnie, pedig a 454 kilométeres útból csaknem 200 kilométert 100 km/órás sebességű autóúton, másik százat pedig olyan autópályán tesz meg, amelyet meredek, ugyancsak 100/órás sebességre méretezett kanyarok tarkítanak.
A személygépkocsival utazók ugyanezért 2.250 dinárt (6750 forintot fizetnek), a buszoknak pedig (s eddig belőlük is rengeteg volt, mivel Magyarországról Görögországba nagyon sok turista azokkal utazik) 6690 dinárba, több mint 20 ezer forintba kerül, hogy átérjenek Szerbián. A szerb rendszámú járművek ezeknek a tarifáknak a felét fizetik.
Elképesztő különbségek az unión belül
Még 3 háborús bűnöst akar Hága
Boris Tadic hátat fordított a BT-nek
Szerbiában egyre többen szeretik Európát
MTI
A cég már ötezer milliárd dollárt ér. 
