Szigor az építőiparban: fedezet nélkül nincs beruházás

A közlekedési beruházásoknál októbertől kötelező a fedezetkezelő alkalmazása, a többi közbeszerzésnél január 1-jétől, míg a magánberuházásoknál jövő év április 1-jétől kell fedezetkezelőt megbízni - mondta Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára csütörtöki sajtótájékoztatóján Budapesten.

Az építési engedélyezési eljárás is változik októbertől, például amíg a hagyományos családi házaknál az engedélyezés ideje 45 munkanap, addig a minősített könnyűszerkezetes készházaknál 22 munkanap. Az eltérés indoka, hogy a készházak előzetes minősítésen esnek át, azok jellemzőit hiteles dokumentum tartalmazza, így az építésügyi hatóság munkája is kevesebb.

A parlament által nyáron elfogadott, úgynevezett második építőipari gyorsító csomag részletszabályait nyolc kormányrendelet tartalmazza, amelyek a múlt héten jelentek meg a Magyar Közlönyben. A legnagyobb várakozás és vita a fedezetkezelő intézményét kísérte, így az említett gyorsító csomag által módosított építési törvényben mindössze egy paragrafus hívta életre.

Kifizetetlen számlák az építőiparban - mit tesz ez ellen a kormány? Részletek >>>

A kormányrendelet szabályait ismertetve Szaló Péter kiemelte, hogy csak az októbertől induló közlekedési beruházásoknál kell a Magyar Államkincstárat fedezetkezeléssel megbízni, amiért a beruházó havi 100 ezer forintot fizet. Januártól az egyéb közbeszerzéseknél is a kincstár lesz a fedezetkezelő, ugyanennyiért, de áprilistól az 1,2 milliárd forint feletti magánberuházásoknál bank is megbízható, a fedezetkezelési díj pedig alku kérdése. Ausztriában például a beruházás 1,5 százaléka a díj.

A támogatott beruházásoknál a támogatási előleg szolgálhat az első kifizetés fedezetéül. Ezt ugyan az építtető kapja, de kötelező azt átadnia a fedezetkezelőnek, aki - a megfelelően elvégzett munka igazolása után - kifizeti a fővállalkozót, feltéve, hogy az előbb kifizette az alvállalkozóit.

Már csak mese a gazdaság fehéredése

Az építési vállalkozók azért kritizálták a rendszert, mert a fővállalkozónak előbb kell fizetni "lefelé", mint ahogy a pénzéhez jutna. Szaló Péter erre azt mondta, hogy a Ptk. szabályai szerint a kivitelezőnek ma is rendelkeznie kell a munka elvégzéséhez szükséges forrásokkal, és a sor végén a munkát ténylegesen elvégző alvállalkozó a saját költségén dolgozik. A fedezetkezelő éppen azt garantálja, hogy ez utóbbi megkapja a pénzét. Miután a fedezetnek mindig az aktuális építési szakaszra kell rendelkezésre állnia, várható, hogy sok szakaszra bomlik egy építés, ami a kifizetések felgyorsulását eredményezi.

Az építőanyag-gyártók és forgalmazók is jelezték, hogy belépnének a fedezetkezelő alá, de ezt a mai szabályok szerint nem tehetik meg. A beépített építőanyag ugyanis a kivitelező tulajdonába kerül.

A tárca azt várja a fedezetkezelő alkalmazásától, hogy az eddig soklépcsős alvállalkozói lánc "ellaposodik" - mondta a szakállamtitkár. Kitért arra is, hogy az év végéig még újabb rendeletek készülnek. Ezek között lesz az is, amely az építési felügyeletet módosítja, ezáltal a jelenlegi 48 építésfelügyelői létszám növekedni fog. Erre azért van szükség, mivel bejelentés alapján építhető több olyan dolog - például kerítés, kerti építmény és medence - amelyhez eddig engedély kellett. Az építési szabályokat viszont továbbra is be kell tartani, és ha az önkéntes jogkövetés nem érvényesülne, akkor a felügyelőnek kell közbelépnie.

Ingatlanpiac: a bizalom visszaszerzése a cél
Csak pihenőt tart a felszámolási boom
A cégek rosszul reagálnak a válságra
Ismét lejtmenetben az építőipar
A válság megtisztítja az ingatlanpiacot

Mennyit tudsz az Európai Unióról? Mérd fel tudásod és nyerj!

MTI, Privátbankár