Szili értékelt: új helyzet van
Új történelmi helyzetet hozott a parlamentben a kisebbségi kormányzás, mert együttműködő politikai kultúra megteremtését teszi lehetővé - mondta Szili Katalin házelnök az Országgyűlés tavaszi munkáját értékelő sajtótájékoztatón. Ez az újfajta politikai kultúra a társadalmi párbeszédre, a széleskörű egyeztetésre épül - közölte Szili Katalin.
A házelnök szerint a hétfőn lezárult tavaszi ülésszak olyan volt, mint amilyen "általában az életünk": időnként feszültségekkel teli, de időnként az együttműködés, az egyetértés csírái is megjelentek. Úgy vélte, az új politikai kultúra lehetőséget biztosít arra, hogy a parlamentben és az azon kívüli közéletben is érzékelhető éles szembenállás megszűnjön, vagy minimálissá váljon.
A tavaszi ülésszakot értékelve elmondta: távlatos, stratégiai dokumentumokat fogadtak el, ezek között említette a klíma- és az energiastratégiát, illetve a nemzeti fenntartható fejlődés stratégiát, és az ahhoz kapcsolódó tanács létrehozását. A házelnök kitért arra, hogy hiányosságai is vannak a parlamentnek, amely nem választotta meg a Legfelsőbb Bíróság elnökét, az adatvédelmi biztost, és új alkotmánybírókat sem.
Az Országgyűlés elnöke azt mondta, a szeptember második hetében kezdődő őszi ülésszak előtt, várhatóan augusztus közepén kezdi meg az egyeztetés a frakciókkal az ülésezési rendről és az alkotmánybírák jelöléséről. Kérdésre válaszolva hozzátette: egyelőre nincs megegyezés a képviselőcsoportok között arról, hogy a hétfő-keddi ülésezésről áttérjenek-e a kedd-szerdai ülésezésre.
Mint elhangzott, tavasszal 133 jogszabályt és országgyűlési határozatot alkottak a képviselők. Ezek közül 53 volt törvény, ebből 46-ot kezdeményezett a kormány. Az elmúlt fél évben csak rendes ülésszak volt, és összesen 10 és fél napnyit, 253 órát ülésezett a Ház.
Az újságíróknak kiosztott dokumentum szerint 2000-ben 98, 2004-ben 76 törvényt hozott a tavaszi ülésszakon az Országgyűlés. A házelnök az elfogadott törvények közül kiemelte az igazságszolgáltatás hatékonyabbá tételével összefüggő törvénycsomagot, a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat és az új áfatörvényt.
Szili Katalin megfogalmazása szerint 18 évvel a rendszerváltás után, NATO- és EU-tagként már inkább finomhangolások zajlanak, vagyis akkor kell törvényt alkotni, ha azt az életviszonyok szükségessé teszik.
Az előző ciklus hasonló időszakával, 2004-gyel összehasonlítva Szili Katalin azt mondta, harminc százalékkal volt magasabb a napirend előtt felszólalások száma. Ez azzal is összefüggésbe hozható, hogy négy évvel ezelőtt négy párt ült a parlamentben, most öt, a házelnök szerint ugyanakkor az általános politikai viták területén sokkal nagyobb az aktivitás.
Az adatok szerint 2000 első félévében 114, 2004 első félévében 124, 2008 első félévében 158 napirend előtt felszólalás hangzott el.
A politikus kitért arra, hogy a 18 állandó bizottság 248 alkalommal, összesen 428 órát ülésezett, a legtöbbet az alkotmányügyi, valamint az európai ügyek bizottsága. A leghosszabb ideig, öt és fél órán keresztül az oktatási bizottság tartott ülést - fűzte hozzá.
Gyurcsány sorsát találgatják: mi készül?
Gyurcsány: Orbán érdeke nem az ország érdeke
EÜ-népszavazás a látóhatáron
A házelnök szerint a hétfőn lezárult tavaszi ülésszak olyan volt, mint amilyen "általában az életünk": időnként feszültségekkel teli, de időnként az együttműködés, az egyetértés csírái is megjelentek. Úgy vélte, az új politikai kultúra lehetőséget biztosít arra, hogy a parlamentben és az azon kívüli közéletben is érzékelhető éles szembenállás megszűnjön, vagy minimálissá váljon.
A tavaszi ülésszakot értékelve elmondta: távlatos, stratégiai dokumentumokat fogadtak el, ezek között említette a klíma- és az energiastratégiát, illetve a nemzeti fenntartható fejlődés stratégiát, és az ahhoz kapcsolódó tanács létrehozását. A házelnök kitért arra, hogy hiányosságai is vannak a parlamentnek, amely nem választotta meg a Legfelsőbb Bíróság elnökét, az adatvédelmi biztost, és új alkotmánybírókat sem.
Az Országgyűlés elnöke azt mondta, a szeptember második hetében kezdődő őszi ülésszak előtt, várhatóan augusztus közepén kezdi meg az egyeztetés a frakciókkal az ülésezési rendről és az alkotmánybírák jelöléséről. Kérdésre válaszolva hozzátette: egyelőre nincs megegyezés a képviselőcsoportok között arról, hogy a hétfő-keddi ülésezésről áttérjenek-e a kedd-szerdai ülésezésre.
Mint elhangzott, tavasszal 133 jogszabályt és országgyűlési határozatot alkottak a képviselők. Ezek közül 53 volt törvény, ebből 46-ot kezdeményezett a kormány. Az elmúlt fél évben csak rendes ülésszak volt, és összesen 10 és fél napnyit, 253 órát ülésezett a Ház.
Az újságíróknak kiosztott dokumentum szerint 2000-ben 98, 2004-ben 76 törvényt hozott a tavaszi ülésszakon az Országgyűlés. A házelnök az elfogadott törvények közül kiemelte az igazságszolgáltatás hatékonyabbá tételével összefüggő törvénycsomagot, a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat és az új áfatörvényt.
Szili Katalin megfogalmazása szerint 18 évvel a rendszerváltás után, NATO- és EU-tagként már inkább finomhangolások zajlanak, vagyis akkor kell törvényt alkotni, ha azt az életviszonyok szükségessé teszik.
Az előző ciklus hasonló időszakával, 2004-gyel összehasonlítva Szili Katalin azt mondta, harminc százalékkal volt magasabb a napirend előtt felszólalások száma. Ez azzal is összefüggésbe hozható, hogy négy évvel ezelőtt négy párt ült a parlamentben, most öt, a házelnök szerint ugyanakkor az általános politikai viták területén sokkal nagyobb az aktivitás.
Az adatok szerint 2000 első félévében 114, 2004 első félévében 124, 2008 első félévében 158 napirend előtt felszólalás hangzott el.
A politikus kitért arra, hogy a 18 állandó bizottság 248 alkalommal, összesen 428 órát ülésezett, a legtöbbet az alkotmányügyi, valamint az európai ügyek bizottsága. A leghosszabb ideig, öt és fél órán keresztül az oktatási bizottság tartott ülést - fűzte hozzá.
Gyurcsány sorsát találgatják: mi készül?
Gyurcsány: Orbán érdeke nem az ország érdeke
EÜ-népszavazás a látóhatáron
MTI
Európai szinten csökkent az államháztartási hiány, de nőtt az államadósság aránya a GDP-hez viszonyítva. Miként teljesítettek az egyes országok? 
