Tagadjuk, hogy piálunk

A magyarokat leginkább az alkoholfogyasztás költségvonzata aggasztja. Az európai átlagnál magasabb arányban valljuk azt, hogy sosem iszunk alkoholt - kedvezőbb képet festve magunkról

Míg az európaiak egyharmada állítja, hogy sosem iszik alkoholt, addig a magyarok 44 százaléka vallja ugyanezt. Az alkoholfogyasztás hatásait tekintve honfitársaink közül vannak olyanok, akik saját egészségüket féltik, de akadnak olyanok is, akik személyes kapcsolataik megromlásától tartanak. Leginkább azonban annak költségvonzata aggasztja a magyarokat – állapítja meg a Wall Street Journal Europe megbízásából a GfK Csoport által készített, az alkoholfogyasztást vizsgáló felmérés.

A különböző fajtájú alkoholos italok fogyasztása életünk szerves részét képezi, még így, az ünnepek után is. Nemcsak ünnepek alkalmával fogyasztjuk az alkohol különféle fajtáit, de egy hétköznapi ebéd vagy vacsora során is előszeretettel választjuk őket az italok közül. A Wall Street Journal megbízásából a GfK Csoport által 2008 őszén végzett, az alkoholfogyasztást felmérő kutatás eredményei szerint az európai válaszadók egyharmada (32%) állította, hogy sosem iszik alkoholt. Érdekes módon hazánkban – talán a megfelelési kényszer miatt – még magasabb arányban (44%) vallották ugyanezt. További 45 százalék hetente, vagy ennél ritkábban iszik – ezek a számok nagyon hasonlóak a Közép-Kelet Európában tapasztalt arányokhoz.

A magyarok feltehetően a valósnál kedvezőbb képet kívántak festeni magukról azáltal, hogy a ritkán vagy az egyáltalán nem ivók körébe sorolták magukat. A nők körében 59 százalék, számottevően magasabb az elutasítók aránya, mint a férfiaknál, ahol 28 százalék. Az életkor szerinti csoportosítás alapján elmondható, hogy a nemzetközi trenddel ellentétben hazánkban elsősorban a fiatal felnőttek állították, hogy sosem isznak alkoholt, az idősebb korosztály tagjai pedig a „ritkábban, mint hetente” kategóriába sorolták magukat, ami megfelel a közép-kelet-európai eredményeknek.

A preferált italok tekintetében Európa egészét vizsgálva nincs igazán különbség a sör- illetve a borkedvelők aránya között, viszont Nyugat- és Kelet-Európa között számottevő az eltérés. Olaszországban, Svájcban, Franciaországban és Belgiumban a bor győzött a sör javára, míg a spanyolok, portugálok, és nem meglepő módon a németek a sörivó nemzetek közé tartoznak, ahogy az eredmények tanúsága szerint mi, magyarok is.

A megkérdezettek közel fele (45%) inkább a sört, míg 35 százaléka a bort választja. A fiatal felnőttek körében népszerűbb a sör, míg a bor és a pezsgő inkább az idősebb korosztály kedvelt itala. Általános tendencia Európában, hogy az életkor előrehaladtával egyre többen preferálják a bort a sörrel szemben. Az égetett szeszes italok (7%) és a koktélok (5%) összességében hátrébb találhatók a kedveltségi listán, ezeket a fajtákat főként a fiatalok fogyasztják szívesen. Körükben az említett két alkoholtípus népszerűsége némileg magasabb, az égetett szeszes italoké 12 százalék, a koktéloké pedig 11 százalék.

Az Európán kívüli országokban nagyobb népszerűségnek örvendenek az égetett szeszes italok, különösen Oroszországban, ahol tízből hárman leginkább ezt a szeszesital-fajtát preferálják. A koktélok pedig az amerikaiak és a törökök körében kedveltebbek, mindkét országban a megkérdezettek egyötöde választ ilyen típusú alkoholt.

Arra a kérdésre, hogy milyen hatást vált ki az alkohol elfogyasztása, az európai válaszadók harmada úgy nyilatkozott, egyáltalán nincs hatással rá. Ezzel szemben a magyarok egyharmada (31%) viccesebbnek, 28 százalékuk barátságosabbnak, egyötöde (18%) inkább fáradtabbnak érzi magát alkoholfogyasztást követően. Jellemzően a fiatalok nyilatkoztak úgy, hogy viccesebbek lesznek, míg a 30 éven felülieknél a fáradtság tünete jelentkezik. Azonban nehéz megmondani, hogy mennyire változik viselkedésünk az alkoholfogyasztás következtében, hiszen különböző körülmények között más-más hatást válthat ki belőlünk. A globális trenddel ellentétben a magyarok többsége ennek ellenére besorolta magát valamely kategóriába, és csak kevesen nyilatkozták azt, hogy nincs hatással rájuk az alkohol.

Az alkoholfogyasztás következményei közül leginkább annak költségvonzata aggasztja honfitársainkat. A testi egészségre, a személyes kapcsolatokra, és a munkára gyakorolt hatás kevésbé. Megfigyelhető, hogy az európai válaszadók közül a férfiak valamivel jobban aggódnak az alkohol hatásai miatt, mint a nők, viszont hazánkban csupán az alkoholfogyasztás anyagi vonzata tekintetében érvényes ez a megállapítás.

GfK Csoport

Veszélyes a magas IQ
A magyarok fele tudja, mibe fog belehalni 
A magyarok bor nélkül nem tudnak ünnepelni