.jpg)
Az eddiginél jobban számon kérhető kötelezettségvállalások rendszere jelenti az igazi újdonságot az euroövezet, illetve az Európai Unió versenyképesség-növelő paktumában, amelyet péntek éjjel fogadtak el az euroövezeti országok állam- és kormányfői. Az irány jónak tűnik, de egyelőre csak elvi megállapodásról van szó.
.jpg)
A csomag lényege, hogy kijelöli a foglalkoztatási, pénzügyi és vállalkozói politika azon elemeit, amelyekre vonatkozóan az euroövezeti országok, illetve a paktumot elfogadó más EU-tagok hosszabb távra szólóan vagy rendszeresen közös célkitűzéseket állapítanak meg (ezek közül az általánosabbakat már maga a paktum tartalmazza).
A közös célok közül az érintett tagállamok "étlapszerűen" választanak, azaz azok alapján olyan nemzeti programot állítanak össze, amely legjobban illik saját országaik belső adottságaihoz. A közös célkitűzések nem minden esetben konkrét előírást jelentenek: a nyugdíjkorhatárt illetően például a paktum úgy fogalmaz, hogy annak emelését minden tagország igazítsa saját demográfiai, életkori adottságaihoz.
A paktum működését szigorú alapelvek szabályozzák, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy ne lazuljon az övezet és az EU egysége, sőt fokozódjék. Az alapelvek közé tartozik, hogy a csomag nem csorbíthatja az uniós belső piac egységesedésében már elért eredményeket. A csomag elemeinek továbbá teljes összhangban kell lenniük az új típusú gazdaságpolitikai koordinációval (az úgynevezett gazdasági kormányzással vagy európai szemeszterrel) - a paktum célja az is, hogy kiegészítse, hozzáadott értékkel erősítse az együttműködést ezen a téren.
Az euroövezeti kormányfői tanács úgy fogalmazott, hogy a paktum további erőfeszítéseket tartalmaz a már létezőkhöz képest, és azokat végrehajtási menetrenddel is kíséri. A tagországi vállalásokat bele kell foglalni a gazdasági koordináció keretében már kötelezővé tett, éves nemzeti reformprogramokba, és azok szigorú ellenőrzéséről az uniós központi szervek gondoskodnak, mindenekelőtt az Európai Bizottság és a tagországok kormányait képviselő Tanács az Európai Parlament bevonásával.
Tekintettel arra, hogy a csomag számos foglalkoztatási és szociális elemet is tartalmaz, kötelező összetevőjeként azonosították az egyeztetést a szociális partnerekkel is.
A paktum négy alapcélkitűzés köré épül. Ezek közül a versenyképesség javulását elsősorban a bérpolitikai és termelékenységi fejleményeken, mutatókkal mérik majd. Ide tartozik a bérek és juttatások versenyképességi szemléletű felülvizsgálata, a béreket az inflációhoz igazító eljárások korszerűsítése és az üzleti környezet javítását célzó intézkedések kidolgozása is.
A foglalkoztatás javítására tett intézkedések veleje a munkaerőpiac rugalmasabbá tétele, a feketemunka csökkentése és a munkavállalás ösztönzése. A paktum javasolja, hogy a tagországok tegyenek adópolitikai vállalásokat is ezek érdekében. A foglalkoztatás versenyképességi szemléletű alakulásának mutatói közül a paktumban a hosszú távú és az ifjúsági munkanélküliséget emelték ki.
A harmadik célkitűzés a közkiadások fenntarthatósága. Idetartozik a nyugdíjrendszerek reformja a korhatár már említett esetleges emelésével, illetve az előnyugdíjazási lehetőségek csökkentésével. Ugyancsak idevág a nemzeti pénzügyi szabályozásba építendő "adósságfékek" megkövetelése, azaz annak jogi kötelezettségű célul tűzése, hogy a belső államadósság nem lép túl egy adott mértéket.
A negyedik alapcél a stabilitás erősítése a pénzügyi szektorban. Ennek kulcseleme a bankágazat szigorúbb ellenőrzése rendszeres stressz-tesztekkel, továbbá a banki, háztartási és vállalati adósságállományok szintjének figyelése.
A paktumot a tervek szerint a következő európai uniós csúcstalálkozón, március 24-25-én fogadják el hivatalosan. Erre az értekezletre az euroövezeti tagországoknak már lehetőség szerint el kell készíteniük első nemzeti célkitűzéscsomagjaikat. Ekkorra várják a nyilatkozatokat az euroövezeten kívüli EU-tagországoktól is, hogy csatlakozni kívánnak-e a paktum végrehajtásához.
A versenyképesség-növelő paktum végcélja, hogy segítsen gyorsítani a gazdasági növekedést az EU-ban közép- és hosszú távon is, segítsen megőrizni az EU szociális modelljét, és a lakosság számára jobb jövedelmet, magasabb életszínvonalat tegyen lehetővé - hangoztatták a témáról kiadott közleményben az euroövezeti állam- és kormányfők.
MTI
Szerint Donald Tusk újabb támadást indított Magyarország ellen. 
