.jpg)
A jelenlegi szabályozás alapesetben három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtja azt, aki hivatalos személy elleni erőszakot követ el. Ha ezt csoportosan vagy felfegyverkezve követik el, az elkövető 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ez utóbbit szigorítaná a tervezet, amely a jövőben akár 10 évig terjedő szabadságvesztést is kiróhatóvá tenne a hasonló esetekben.
Az alezredes arra figyelmeztetett, hogy hivatalos személy elleni erőszakot követ el az is, aki a rendőrt jogszerű eljárásában akadályozza. Kiemelte: ezeknek az eseteknek a száma is jelentős emelkedést mutat az elmúlt években. Példaként említette, hogy ebbe a körbe tartozik az is, ha egy járőrpárost húszan körbevesznek, és nem hagyják végezni a munkáját. Hozzáfűzte: az ilyen esetek indokolták, hogy az országban az elmúlt időszakban több helyen a Készenléti Rendőrség állományával kellett megerősíteni vidéki egységeket. Ha elfogadják a törvénymódosítást, a csoportos elkövetés miatt a hasonló esetek szintén akár 10 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetők lesznek.
Katus Károly emlékeztetett: a Rendészeti Védegylet több éve javasolta, hogy a rendőröket a büntető törvénykönyv külön is sorolja fel a hivatalos személyek között. Jelenleg a jogszabály csak azt mondja ki, hogy hivatalos személynek számít az, aki "jogszabály alapján közhatalmi, államigazgatási feladatokkal megbízott szervnél, testületnél az a személy, aki közhatalmi, államigazgatási feladatot lát el". A tárca tervezete külön nevesítené a rendőröket és a pénzügyőröket is a Btk.-ban - tette hozzá az alezredes.
Egy havi fizetésért nem éri meg nyomni
A maffia rájött, a válság tényleg lehetőség
Ki vagyunk borulva a közbiztonságra
MTI