Tökéletes fejlesztési terv nincs

Az AAM Tanácsadó Zrt. szakértői elemezték a 2011-2013-as akcióterveket és az Új Széchenyi Tervet, és megvonták a változások mérlegét. A cég szakértői 2008 decembere óta rendszeresen értékelik az EU-s források hasznosulását a Gyorsítósáv tanulmánykötetekben, a mostani mélyelemzés is részét képezi ennek a sorozatnak - a tanácsadó megosztotta szerkesztőségünkkel, melyek az ÚSZT előnyei és mik a hiányosságok.

Az EU-s források rendszere igen komplex, számos jogszabályi kötöttség, illetve le nem zárt folyamat akadályozza az átalakítási törekvéseket. Ezért az AAM szakértőinek megítélése szerint alapvetően helyes döntés volt a gazdaságfejlesztési szempontból fontos konstrukciók összefogása az Új Széchenyi Tervvel, (ÚSZT) párhuzamosan a többi, szintén szükséges, vagy még nem lezárható ÚMFT-s konstrukció továbbvitelével. Fellegi Tamás fejlesztési miniszter a múlt héten jelentette be az ÚSZT kapcsán, hogy a pályázati rendszer egyszerűsítése mellett a háttérszervezeteket is összefogják, és megszüntetik az eddig felesleges párhuzamosságokat.

A szakértők az új elemek tekintetében több pozitív változást is azonosítottak, de egyúttal maradt még hiányérzet is bennük, így további javaslatokat fogalmaztak meg az EU-s források még hatékonyabb felhasználása érdekében.

Pozitív változásként értékelhetőek a támogatásközvetítés logikájában a következők:

• gazdaságpolitikai prioritások mentén jelölte ki a kormányzat a preferált iparágakat. Természetesen azon mindig lehet vitatkozni, hogy melyek legyenek a kiválasztott ágazatok, de ennél fontosabbnak tartjuk, hogy legyenek ilyen prioritások, a koncentrált fejlesztések kedvező hatása miatt - írják a tanácsadó szakemberei.

• a keretek közötti átcsoportosítás a források célját tekintve is kedvező irányú. A közszféra infrastrukturális és szakmai fejlesztései, valamint nagy léptékű infrastruktúrafejlesztések helyett nagyobb hangsúlyt kapnak a produktív szférát (vállalkozások) célzó konstrukciók, és a foglalkoztatást ösztönző támogatások.

• áttekinthetőbb, érthetőbb lesz a vállalkozásfejlesztési támogatások rendszere, ezzel a projektek hatásossága növekedhet.

• pozitív változás a visszatérítendő támogatások szerepének növelése. A visszatérítendő támogatások alkalmazása a legjobb eszköz az indokolatlan pályázatok kiszűrésére, mert a támogatás visszafizetésének kötelezettsége a kalandorokat elriasztja.

• a vállalkozásfejlesztési projektek támogatásában már megjelenik a komplexebb fejlesztések finanszírozásának lehetősége, főleg a mikro- és a középvállalkozások számára. Tovább növeli a fejlesztések esélyét, hogy a beruházási támogatást elnyerők automatikusan kaphatnak támogatást a kapcsolódó képzésekre.

• kedvező a változás az innovációs pályázatoknál, amelyek jobban koncentrálnak a tudományos eredmények hasznosítására, így gazdaságfejlesztő szerepük növekedhet.

• az egyszerűbb, gyorsabb átfutási időt igénylő támogatási konstrukciókat (automatikus, egyfordulós, közvetett támogatás) preferálja a kormányzat.

• áttörésként értékelhető a pénzügyi vállalkozások (pénzintézetek, takarékszövetkezetek) és a vállalkozásfejlesztési alapítványok bevonása a vissza nem térítendő támogatások elosztásába. Így sikerülhet végre, hogy a mikro- és kisvállalkozások számára is reálisan elérhető, személyes kapcsolattartási pontokon is megjelenjenek a támogatások.

• A több mint 20 Közreműködő Szervezet konszolidációja segítheti a lebonyolítás hatékonyságának növelését (sőt, a pályázati rendszert most szabályozó 24 jogszabályt egy kormányrendelet váltja a jövőben)

Javaslatok és hiányosságok:

• a korábbinál nagyobb szükség lesz a beadott pályázatok folyamatos (un. ongoing) hatásvizsgálatára, és ha szükséges, akkor gyorsan kell majd módosítani a pályázati feltételeket. Az ilyen támogatási konstrukcióknál mindig előfordulhat, hogy a beadott projektek egy része nem az elképzeléseknek megfelelő eredményeket vállalja, vagy nem a preferált iparágakhoz kötődik - véli az AAM.

• célszerű volna az ÚSZT-ben megjelölt húzóágazatok (pl.: zöldgazdaság, egészségipar) erősebb preferálása a vállalkozásfejlesztési támogatásoknál, pont azért, hogy a köz- és a magánberuházások koncentrálódhassanak ezekben az ágazatokban, így nemzetközi szinten is versenyképes magyar közép-, majd nagyvállalkozások jöhessenek létre.

• a kitörési pontokhoz kötődő, támogatást elnyerő középvállalkozások számára egyéb kormányzati szolgáltatásokat is (pl. exportpiacot építő gazdasági kapcsolatok) biztosítani kellene. Ezek néha több segítséget adnak, mint maga a beruházási támogatás.

• a szakértők látnak még teret a Zöldgazdaság és az Egészségipar kitörési pontokhoz kapcsolódó fejlesztések finanszírozására a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program forrásait felhasználva. A TIOP jelentős mértékű, még le nem kötött forrást tartalmaz az egészségügyi, illetve az oktatási célú infrastruktúra fejlesztésére.

Az AAM szerint üdvözölendő, hogy a korábbi évek szakmai elképzelései beépültek a mostani kormányzati tervekbe. Így például a kifejezetten előnyös, hogy meghatározásra kerültek a főbb kitörési pontok illetve hogy  nagyobb hangsúlyt kaptak a vissza nem térítendő támogatások is. Továbbá kedvező az automatikus és közvetett támogatási konstrukciók arányának növelése és a támogatási konstrukciók feltételeinek rugalmasabb kialakítása, hogy azok egy-egy fejlesztés minél több elemét tudják finanszírozni.