Törökországnak bele kell húznia
Súlyos következményei lehetnek, ha Ankara nem tartja be az EU-társulási megállapodásból fakadó kötelezettségeit - áll az Európai Parlament (EP) által elfogadott jelentésben.
A képviselők úgy vélik, hogy Törökország előrelépést ért el a nők jogainak biztosítása, a demokrácia terén, jelentős probléma viszont a korrupció, és a vallásszabadság sem biztosított.
Törökország 2005. október 3-án kezdte meg az EU-csatlakozási tárgyalásokat, és Ankara elkötelezte magát a reformok, a jószomszédi viszony és az EU-hoz való fokozatos igazodás mellett.
A jelentés üdvözli a török miniszterelnök arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy 2008 "a reformok éve lesz", és sürgeti a török kormányt, hogy teljesítse ígéreteit, és vesse latba erőteljes parlamenti többségét, határozottan törekedjen azon reformok megvalósítására, amelyek elengedhetetlenek Törökországnak "modern és virágzó, a szekuláris államon és plurális társadalmon nyugvó demokráciává történő átalakulásához".
A szöveg "sürgeti a török kormányt, hogy prioritásként indítson olyan politikai kezdeményezést, amely a kurd kérdés tartós rendezését helyezi előtérbe". Az EP szerint ez csak a kurd származású polgárok rendelkezésére álló kulturális, gazdasági és szociális lehetőségek kézzel fogható javításán alapulhat, ide értve az állami és magániskolai rendszerben a kurd nyelv tanulására és használatára irányuló tényleges lehetőségeket is.
"Ne szépítsük a helyzetet: a török csatlakozás ügye kritikus szakaszba jutott. Egyaránt hátráltatja a török belpolitika bizonytalansága és az Európai Unió elbizonytalanodása" - mondta a jelentésről folytatott vitában Szent-Iványi István liberális EP-képviselő. Szerinte a csatlakozási folyamat "nyílt végű folyamat, de a közös cél a tagság".
Szent-Iványi úgy vélte, az EU számára stratégiai érdek, hogy hosszú távon Törökország a politikai Európa része legyen.
"A társult tagság, a Mediterrán Unió kiegészítheti, de nem helyettesítheti az integrációs folyamatot" - tette hozzá. A politikus szerint Törökországnak is sokkal többet kell tennie, mint amit eddig tett a demokratikus intézményrendszer megerősítésében, a hadsereg feletti civil kontroll erősítésében, a jogrendszer reformjában, illetve az emberi és kisebbségi jogok érdekében.
Egyre nehezebb rágyújtani Törökországban
Gyorsítanák a török EU-csatlakozást
A képviselők úgy vélik, hogy Törökország előrelépést ért el a nők jogainak biztosítása, a demokrácia terén, jelentős probléma viszont a korrupció, és a vallásszabadság sem biztosított.
Törökország 2005. október 3-án kezdte meg az EU-csatlakozási tárgyalásokat, és Ankara elkötelezte magát a reformok, a jószomszédi viszony és az EU-hoz való fokozatos igazodás mellett.
A jelentés üdvözli a török miniszterelnök arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy 2008 "a reformok éve lesz", és sürgeti a török kormányt, hogy teljesítse ígéreteit, és vesse latba erőteljes parlamenti többségét, határozottan törekedjen azon reformok megvalósítására, amelyek elengedhetetlenek Törökországnak "modern és virágzó, a szekuláris államon és plurális társadalmon nyugvó demokráciává történő átalakulásához".
A szöveg "sürgeti a török kormányt, hogy prioritásként indítson olyan politikai kezdeményezést, amely a kurd kérdés tartós rendezését helyezi előtérbe". Az EP szerint ez csak a kurd származású polgárok rendelkezésére álló kulturális, gazdasági és szociális lehetőségek kézzel fogható javításán alapulhat, ide értve az állami és magániskolai rendszerben a kurd nyelv tanulására és használatára irányuló tényleges lehetőségeket is.
"Ne szépítsük a helyzetet: a török csatlakozás ügye kritikus szakaszba jutott. Egyaránt hátráltatja a török belpolitika bizonytalansága és az Európai Unió elbizonytalanodása" - mondta a jelentésről folytatott vitában Szent-Iványi István liberális EP-képviselő. Szerinte a csatlakozási folyamat "nyílt végű folyamat, de a közös cél a tagság".
Szent-Iványi úgy vélte, az EU számára stratégiai érdek, hogy hosszú távon Törökország a politikai Európa része legyen.
"A társult tagság, a Mediterrán Unió kiegészítheti, de nem helyettesítheti az integrációs folyamatot" - tette hozzá. A politikus szerint Törökországnak is sokkal többet kell tennie, mint amit eddig tett a demokratikus intézményrendszer megerősítésében, a hadsereg feletti civil kontroll erősítésében, a jogrendszer reformjában, illetve az emberi és kisebbségi jogok érdekében.
Egyre nehezebb rágyújtani Törökországban
Gyorsítanák a török EU-csatlakozást
MTI
Több tucat tiltakozót állított elő a szerb rendőrség Belgrádban az éjszaka folyamán. 
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
