Új alapok kellenek a klímahelyzet megoldásához

Varró László megjegyezte: van olyan áramcég Magyarországon, amelynek vezetője arról beszélt, hogy az energiapiaci szereplők rövid időn belül rákényszerülnek az intelligens hálózat és mérőeszközök használatára a járulékos előnyök miatt: a cégeknek könnyebb felderíteni a lopásokat, a fogyasztót pedig segíti abban, hogy optimálisan használja az energiát, és így kevesebbet költsön rá.

Magyarországon az ipar egyébként nem áll olyan rosszul a szén-dioxid kibocsátás tekintetében: az egy kilojoule-ra jutó kibocsátás a nyugat-európai átlag alatt van. Ez persze az atomerőműnek is köszönhető - fűzte hozzá magyarázatként. Valójában a lakossági fűtésben van nagyobb lehetőség megtakarításra.

A Mol minden beruházási döntésébe beárazza a növekvő szén-dioxid kvóta árát, és sokat költ a kutatás-fejlesztésre. A stratégiai igazgató az egyetemekkel szoros együttműködést említette példaként, aminek eredménye két szabadalmaztatási fázisban lévő projekt. Az egyik a második generációs biodízel-termelés, aminek lényege, hogy a korábbinál kisebb mezőgazdasági területen kisebb energiafelhasználással állítják elő. A másik felfedezés a műanyaghulladék üzemanyaggá alakítása.

Az energiainfo.hu és a KPMG közös elemzése szerint az energetikai cégek nem kaptak világos iránymutatást a koppenhágai klímacsúcson a következő évek klímapolitikájára vonatkozóan. Ugyanakkor ebben a bizonytalan helyzetben meghozott helyes döntések versenyelőnyt biztosítanak számukra. A nagyon tőkeigényes energetikai befektetőknek 20-30 évre szóló tervet kell készíteniük, miközben a szabályok folyamatosan változnak - olvasható az elemzésben.

Több emberrel végez a víz, mint a háborúk
Széndioxid-kvóták: durva hiba a kereskedésben
Brüsszel is vizsgálja a magyar kvótaügyet
Rejtélyes módon keringenek a magyar kvóták
Klíma: Kína beadta a derekát

MTI