Ünnepi érdekességek: honnan jön a karácsonyfa és a szaloncukor?
A legenda szerint az első karácsonyfát Luther Márton állította 1536-ban gyermekeinek. Jelenlegi ismereteink szerint Jézus születésnapját karácsonyfával először 1605-ben, Strassburg környékén ünnepelték meg. Írásos feljegyzések tanúskodnak arról, hogy ekkor már almával, aranyfüsttel, papírrózsával és cukorral díszítették a karácsonyfát.
A legenda szerint az első karácsonyfát Luther Márton állította 1536-ban - Wittenbergben - gyermekeinek. Jelenlegi ismereteink szerint Jézus születésnapját karácsonyfával először 1605-ben, Strassburg környékén ünnepelték meg. Írásos feljegyzések tanúskodnak arról, hogy ekkor már almával, aranyfüsttel, papírrózsával és cukorral díszítették a karácsonyfát. A szaloncukor csak a 19. században jött divatba.
Magyarországon Brunszvik Teréz, az első magyarországi óvoda megalapítója és báró Podmaniczky Frigyes evangélikus édesanyja állított először fenyőfát karácsonykor, az 1820-as években. A karácsonyfa-állítás eleinte csak az arisztokrácia körében volt szokás, de az 1840-es évektől már a módosabb polgároknál is divatba jött. Érdekesség, hogy a reformkorban még minden gyermek külön-külön kapott karácsonyfát, később a lányok és a fiúk együtt kaptak egy külön fát, míg napjainkban egy család egy fát állít.
Jókai Mórtól tudhatjuk, hogy családjában az 1870-es évektől vált rendszeressé a karácsonyfa "szalonczukkedlivel" való díszítése. A korabeli karácsonyfa állítók a gyümölcsök és szaloncukorkák mellett habcsókot és mézeskalácsot is akasztottak a fára. Ez a szokás a mai napig él, bár a diót és az almát sok helyen már kiszorították az üvegdíszek.
A XV. században az édes termékeket még gyógyszerészek állították elő. A nyalánkságokat ekkor nádcukorból készítették, s meglehetősen drága csemegének számítottak. A XVII. századtól az édességkészítés Európa-szerte lassan elkülönült a gyógyszerészettől, és a korabeli "tsemege-tsinálók" árukínálata a tésztaféléken kívül cukorból és tragantból (a cukrászipar egyik legrégibb eredetű díszítőanyaga) készített plasztikus kompozíciókkal, asztaldíszekkel bővült. Magyarországon Széchenyi használta először a "cukrász" kifejezést a reformkorban, de ekkor még a díszmunkák alapján a cukrászatot inkább "művészetnek" és nem ipari tevékenységnek minősítették.
A szaloncukor "ősének" tekinthető fondant cukorkáról már XIV. századi francia feljegyzések is említést tesznek. Hogy miként került Magyarországra, arról megoszlanak a vélemények: elképzelhető, hogy a XVII. században egy francia cukrász, Pierre Andre Manion vitte magával a fondant cukorka készítésének titkát Németországba, ahonnan az hazánkba jutott. Más források szerint török édességkészítők állítottak elő fondant-szerű terméket Magyarországon, amelyet gyümölccsel ízesítettek. Az azonban bizonyos, hogy hazánkban a XIX. század elején már készítettek különböző fondant alapú cukorkákat.
A szaloncukor receptje a XIX. század végi receptkönyvekben már megtalálható. Kugler Géza 1891-ben kiadott Legújabb nagy házi cukrászat című könyvében 17-féle szaloncukor receptet ajánl. A karácsonyi cukrász mintakönyvekben pedig a különböző habcsókok, csokoládé díszek mellett sokféle formájú és díszítésű szaloncukrot is kínáltak, amelyet először selyempapírba csomagoltak, majd színes sztaniolpapírba tettek. Szokás volt a szaloncukrot képekkel díszíteni és a végét kirojtozni.
A szaloncukor gyártásának gépesítése Magyarországon több cég nevéhez is köthető. Gőzgépekkel felszerelt csokoládégyár, amelyben már szaloncukrot is gyártottak 1883-tól üzemelt a Szentkirályi utcában, Gerbeaud és Kugler csokoládé gyára pedig 1886-ban kezdte meg működését.
Csokoládé figurákat először angol és belga cukrászok készítettek. Kezdetben még tömörek voltak és kézzel formálták meg őket. Magyarországon 1934-ben kezdődött el a csokoládéfigurák gyártása, amelyekre porcelánszerű cukormáz került. A feljegyzések szerint az első Mikulás-formákat Csvárics János bádogosmester készítette el, aki pléhlemezből kalapálta ki a kívánt formákat.
Az Édességgyártók Szövetségének tájékoztatása szerint napjainkban a szaloncukorból a karácsonyi ünnepeket megelőző 4-5 hétben háztartásonként 1,7 kilogrammot, összesen 5500 tonnányit vásárolnak a magyar családok, több mint 6 milliárd forint értékben és ilyenkor elfogy 821 tonnányi figurás édesség is, amely az éves csokoládéfigura-forgalom felét adja. A növekvő népszerűségű, játékkal kiegészített és klasszikus Mikulás-csomagokra 550 millió forintot költenek a fogyasztók. További 220 millió forintot fordítanak üreges csokoládé figurákra, például csokidíszekre és adventi naptárakra.
Szaloncukrok esetében az ízek iránti igények évek óta nem változnak: jelenleg is legkedveltebb a zselés szaloncukor. Ezt követi a vajkaramellás, a marcipános, a kókuszos, újabban pedig a diós, mandulás és mogyorós ízesítésű édesség.
A csokoládé szigorú nemzetközi szabványok szerint készül, legdrágább alkotóeleme a kakaóvaj, a tejbevonóból (kakaós masszából) készült termékek esetén a kakaóvajat egyéb olcsóbb növényi zsírokkal helyettesítik. A kakaós masszából gyártott figurák is megfelelnek minden élelmiszeripari követelménynek, amelyek alapján forgalomba kerülhetnek, azonban élvezeti értékük alacsonyabb a csokoládéból készülteknél. Pozitívum, hogy a vásárlók az elmúlt másfél évben inkább a minőségi édességet választják, ami a szaloncukrok esetében az ismert márkákat, a figurás termékek tekintetében pedig a magas kakaótartalmúakat jelenti.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
A legenda szerint az első karácsonyfát Luther Márton állította 1536-ban gyermekeinek. Jelenlegi ismereteink szerint Jézus születésnapját karácsonyfával először 1605-ben, Strassburg környékén ünnepelték meg. Írásos feljegyzések tanúskodnak arról, hogy ekkor már almával, aranyfüsttel, papírrózsával és cukorral díszítették a karácsonyfát. 
A kormánykoalíció nem bukott el.
