.jpg){kind=logo}
A korábbi uniós támogatások nyomán nőtt a versenyképesség fokozására szerveződő vállalkozói hálózatok száma, hatékonyságuk azonban még nem a legjobb A korábbi uniós pályázati támogatások nyomán erőteljesen nőtt a versenyképesség fokozására és az innováció elősegítésére szerveződő vállalkozói hálózatok száma, ugyanakkor csak kis részük jutott el eddig a kooperáció magas fokát jelző akkreditált innovációs klaszter címig. A helyzet javításához szükség lenne a klasztereken belüli vállalati együttműködés követelményeinek szabályozására.
Mintegy másfélszáz kisvállalat részesülhet a Széchenyi Tőkebefektetési Alap forrásaiból a következő öt év során. A tőkebefektetések hatékonyságát javító csatornák feltérképezése során az alapotkezelő a magyarországi klaszterek működését vizsgálta. Az akkreditált innovációs klaszterek tagjai csaknem 84 ezer főt foglalkoztatnak és 728 vállalkozást, ebből 554 kis- és középvállalkozást fognak át, s a magyar GDP több mint 10 százalékát adják.
Többek között a külső piacokra való kilépést is segítenie kellene a klaszteresedésnek, amelynek keretében a termelő és fejlesztő vállalkozások a háttériparral és kapcsolódó szolgáltatást nyújtó szervezetekkel, például akár pénzintézetekkel is összefoghatnak. A jelentősebb nemzetközi eredmények és a határon is átnyúló együttműködés a legtöbb klaszter esetében azonban még várat magára. A Magyarországon bejelentett és támogatást kapott klaszterek csaknem fele az energia és a gépipar, ezen belül az autógyártás, továbbá az informatika és a távközlés, valamint a környezetvédelmi ipar területén szerveződött, ezen felül pályázati pénzt nyert jó pár, az üzleti szolgáltatások, a turizmus, az építőipar, a logisztika, az egészségügy és az oktatás terén szerveződött klaszter is.
A hatékonysághoz pénz kell
A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. megállapítása szerint a legjobb mérce ahhoz, hogy életképes-e egy klaszter, többek között az, hogy tagjai részben szerepet vállalnak-e a klaszter-menedzsment finanszírozásában. Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója azt mondta: a pályázati lehetőség hatására nagy számban jelentettek be új klasztereket, de ezek további támogató programok híján sokszor alig életképesek. Ez a klaszteresedési „divathullám” ugyanakkor jelzi, a hazai kkv-k új kitörési pontokat keresnek.
A klaszter hatékonysága nagyban függ a vállalati hálózatot irányító-szervező klaszter-menedzsmenttől, csakhogy az amúgy is tőkehiánnyal küzdő tagvállalatok többnyire nem fizetnek akkora tagdíjat, amely elegendő lenne egy ütőképes menedzsment-szervezet felállításához. Holott a külön-külön gyenge, de együtt erőt képviselő vállalkozások csak akkor várhatják el a klaszter-menedzsmenttől a közös innovációt segítő és a klasztert a nemzetközi porondon is láthatóvá tevő szolgáltatásokat, ha azt meg is fizetik.
Klaszterszabályozás szükséges
A bizonytalan jövőképű, csupán a pályázati lehetőségek miatt alakuló vállalkozói hálózatokat kiszűrheti, a kellő erővel rendelkezőket pedig továbblendítheti a megfelelő szabályozási, működési feltételek továbbfejlesztése, valamint a klaszterek szervezésére preferált ágazatok kijelölése. A Tőkealap-kezelő Zrt. szakemberei szerint szükség lesz a klaszter menedzsment szervezetek megfelelő definiálására is, mert jelenleg az egyesülési forma kényszer, anélkül nem szedhetnének kötelező tagdíjat. Amennyiben a klaszter-tagoknak tulajdonrésze, jogi felelőssége lesz a menedzsment szervezetekben, megelőzhető az, hogy az uniós forrásokból táplált pályázat sikertelensége esetén következmények nélkül lépjenek ki a létrehozott klaszterből.
Többek között a külső piacokra való kilépést is segítenie kellene a klaszteresedésnek, amelynek keretében a termelő és fejlesztő vállalkozások a háttériparral és kapcsolódó szolgáltatást nyújtó szervezetekkel, például akár pénzintézetekkel is összefoghatnak. A jelentősebb nemzetközi eredmények és a határon is átnyúló együttműködés a legtöbb klaszter esetében azonban még várat magára. A Magyarországon bejelentett és támogatást kapott klaszterek csaknem fele az energia és a gépipar, ezen belül az autógyártás, továbbá az informatika és a távközlés, valamint a környezetvédelmi ipar területén szerveződött, ezen felül pályázati pénzt nyert jó pár, az üzleti szolgáltatások, a turizmus, az építőipar, a logisztika, az egészségügy és az oktatás terén szerveződött klaszter is.
A hatékonysághoz pénz kell
| A vállalkozói hálózatokat és a gazdasági együttműködést fejlesztő Pólus Program 1,5 milliárd euró uniós forrással támogatta a klaszterek kialakulását és fejlődését. A keretből 2011 nyaráig 100 együttműködési kezdeményezés jutott pénzhez, s közülük 15-en kapták meg az akkreditációs bizonyítványt. Velük együtt összesen 25 klaszter felelt meg a MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. akkreditációs szempontjainak. |
A klaszter hatékonysága nagyban függ a vállalati hálózatot irányító-szervező klaszter-menedzsmenttől, csakhogy az amúgy is tőkehiánnyal küzdő tagvállalatok többnyire nem fizetnek akkora tagdíjat, amely elegendő lenne egy ütőképes menedzsment-szervezet felállításához. Holott a külön-külön gyenge, de együtt erőt képviselő vállalkozások csak akkor várhatják el a klaszter-menedzsmenttől a közös innovációt segítő és a klasztert a nemzetközi porondon is láthatóvá tevő szolgáltatásokat, ha azt meg is fizetik.
Klaszterszabályozás szükséges
A bizonytalan jövőképű, csupán a pályázati lehetőségek miatt alakuló vállalkozói hálózatokat kiszűrheti, a kellő erővel rendelkezőket pedig továbblendítheti a megfelelő szabályozási, működési feltételek továbbfejlesztése, valamint a klaszterek szervezésére preferált ágazatok kijelölése. A Tőkealap-kezelő Zrt. szakemberei szerint szükség lesz a klaszter menedzsment szervezetek megfelelő definiálására is, mert jelenleg az egyesülési forma kényszer, anélkül nem szedhetnének kötelező tagdíjat. Amennyiben a klaszter-tagoknak tulajdonrésze, jogi felelőssége lesz a menedzsment szervezetekben, megelőzhető az, hogy az uniós forrásokból táplált pályázat sikertelensége esetén következmények nélkül lépjenek ki a létrehozott klaszterből.
Privátbankár
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
