Van egy Dunánk, de minek?
Magyarországon nincsenek kihasználva a dunai hajózásban rejlő lehetőségek, holott a folyami szállítás részarányának növelése a fenntartható fejlődés egyik formája lehetne. A Duna medrének szabályozására most készül egy tanulmány, a beruházást az unió finanszírozza majd - ismerteti a szombati Magyar Hírlap.
Az ország adottságaihoz képest meglepően kicsi a vízi szállítás részaránya. A magyar külkereskedelmi forgalomban vízi úton tavaly mintegy 5,65 millió tonna áru került folyami hajókba, ami az összes magyar külkereskedelmi forgalom alig tíz százaléka - olvasható a napilapban. Az 5,65 millió tonnából a magyar felségjelzésű hajók 1,76 millió, a külföldiek 3,89 millió tonnát rakodtak be hazai kikötőkben.
A cikk arra is felhívja a figyelmet, hogy a vízi szállítás externális költségei - például a környezeti károk - a legalacsonyabbak, ugyanakkor fajlagosan a hajók használják fel a legkevesebb energiát.
Életveszélyes a tengerparton élni
Duna: 3500 km kihasználatlanul
Az ország adottságaihoz képest meglepően kicsi a vízi szállítás részaránya. A magyar külkereskedelmi forgalomban vízi úton tavaly mintegy 5,65 millió tonna áru került folyami hajókba, ami az összes magyar külkereskedelmi forgalom alig tíz százaléka - olvasható a napilapban. Az 5,65 millió tonnából a magyar felségjelzésű hajók 1,76 millió, a külföldiek 3,89 millió tonnát rakodtak be hazai kikötőkben.
A cikk arra is felhívja a figyelmet, hogy a vízi szállítás externális költségei - például a környezeti károk - a legalacsonyabbak, ugyanakkor fajlagosan a hajók használják fel a legkevesebb energiát.
Életveszélyes a tengerparton élni
Duna: 3500 km kihasználatlanul
Magyar Hírlap
Már ha fizetnek az oroszok.
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
