Végképp nem értjük a villanyszámlát

Kritizálja az áramszámla érhetetlenségét a lakosság az áramszolgáltatók tevékenységével kapcsolatban, ennek megítélése még az előző, 2008. évi vizsgálathoz képest is romlott - derül ki Magyar Energia Hivatal 2009. évi fogyasztói elégedettségi vizsgálatából.

A felmérés szerint az előző évekhez hasonlóan elégedetlenek az áramfelhasználók az áramszolgáltatási panaszügyek intézésével. A leginkább elégedetlenek a lakosságot és a kisfogyasztókat ellátó egyetemes szolgáltatók ügyfelei.

Az energiahivatal honlapján olvasható 14. elégedettségi vizsgálati összefoglaló szerint az összes áramfelhasználó közül  minden második megkérdezett tapasztalt rövidebb-hosszabb idejű áramkimaradást, minden harmadik-negyedik feszültségingadozást, és minden ötödik-hatodik hálózati hibát. A felhasználók különösen érzékenyek a feszültségingadozásra és az áramkimaradásra, leginkább pedig a gyakoriságukra.

H-tarifa: így juthat olcsóbb áramhoz

Az áramot mindenki drágának tartja. A lakossági felhasználók 27 százaléka nagyon magasnak, 38 százaléka magasnak, 33 százaléka inkább magasnak tartja az áram árát. A nem lakossági felhasználók 27 százaléka ítéli nagyon magasnak, 42 százalék magasnak és 30 százalék inkább magasnak az árat. Ugyanakkor a nem lakossági felhasználók – hasonlóan a lakossági fogyasztókhoz – többségükben és legalább részben, de elfogadták az áramdíj és a szolgáltatás ár-érték arányát.

A felhasználók "elvi fizetési hajlandósága" a környezetkímélőbb energiákért csökkent az előző évhez viszonyítva, ami a növekvő árérzékenységet mutatja.

A szolgáltató-váltás lehetőségével a lakosság 70 százaléka, a nem lakossági felhasználók 79 százaléka tisztában van. Egy évvel korában ez az arány 36 illetve 77 százalék volt. Rövid időn belül a lakossági fogyasztók mindössze hat százaléka, a nem lakossági felhasználóknak pedig 10 százaléka tervez szolgáltató-váltást.

"Osztják" magukat a tőzsdei cégek
Elszállhat a vízdíj, de az áram nem lesz drágább
Bevásárlás: közelebb a fogyasztókhoz az MVM

MTI