Értesülések szerint Dominique Strauss-Kahn, a valutaalap és Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank vezetője előbb Wolfgang Scha:uble pénzügyminiszterrel tárgyalt, majd Merkel kancellár kérésre külön találkozót tartottak a parlamenti pártok frakcióvezetőivel.
Hasonló találkozó korábban még nem volt, annak hátterében az áll, hogy az ellenzék az elmúlt napokban rendkívül erős fenntartásokat hangoztatott a tervezett segéllyel szemben. Az ellenzéki pártok - élükön a Német Szociáldemokrata Párttal (SPD) - leszögezték: csak akkor támogatják Görögország megsegítését, illetve annak előzetes parlamenti jóváhagyását, ha abban német részről nemcsak az állam, hanem a bankok is közreműködnek.
Tízmilliárd euróval növelné részesedését a Görögországnak szánt nemzetközi pénzügyi csomagban a Nemzetközi Valutaalap (IMF), attól tartva, hogy az EU-val együtt eddig megajánlott 45 milliárd eurós segélyprogram nem lesz elegendő a görög adósságválság elszabadulásának megakadályozására - írta a Financial Times. |
Az eddigi értesülések szerint korábban arról jött létre megállapodás, hogy a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió euróövezeti tagállamai összesen 45 milliárd euróval segítenék a súlyos adósságproblémákkal küszködő Görögországot. Ebből a valutaalap részesedése 15 milliárd, az euróövezeti tagállamoké pedig 30 milliárd eurót tenne ki. A 30 milliárdból a legnagyobb rész, 8,4 milliárd euró Németországot terhelné. A német kormány elképzelése szerint a német szerepvállalás nem az adófizetők pénzéből, azaz nem a költségvetésből történne, hanem egy olyan hitelkonstrukcióval, amely az állami tulajdonban lévő KfW bank (Kreditanstalt für Wiederaufbau) égisze alatt zajlana.
Német szakértők, az ellenzéki pártok, sőt kormánykoalíciós politikusok is ugyanakkor attól tartanak, hogy Görögországnak már ebben az évben a 45 milliárd eurónál jóval többre lenne szüksége. Mindez megerősíti azokat a nemzetközi pénzügyi forrásokból származó nézeteket, amelyek szerint az előzetesen tervezett 45 milliárd eurós idei segély aligha oldaná meg a kialakult válságot, sőt annak éleződése várható. Athénnak a kamatokkal megnövelt adósságok törlesztésére 2015-ig legkevesebb 230 milliárd euróra lenne szüksége.
Megszólalt a riadó: válságcsúcsot tart az EU
Bóvli kategóriába került Görögország
MTI