Évről, évre nő azoknak a káreseményeknek a száma, amelyeket nem fizetnek ki a biztosítók az ügyfeleknek, de tavaly még így is több mint 31 milliárd forintot kaptak elemi kár címén azok, akik megfelelő szerződést kötöttek a lakásukra. A hangsúly a "megfelelő" jelzőn van Évről, évre nő azoknak a káreseményeknek a száma, amelyeket nem fizetnek ki a biztosítók az ügyfeleknek, de tavaly még így is több mint 31 milliárd forintot kaptak elemi kár címén azok, akik megfelelő szerződést kötöttek a lakásukra – tudtuk meg egy, a szerkesztőségünkhöz eljuttatott alkuszi elemzésből, amely 25 biztosító ajánlatát vizsgálta.
Több ezerre tehető azoknak az ügyfeleknek a száma, akiket a tavalyi viharok után nem fizettek ki a biztosítók, noha volt biztosításuk. Ennek elsősorban az az oka, hogy a szerződést kötők nem járnak el körültekintően akkor, amikor aláírják a megállapodást – nyilatkozta Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz értékesítési és marketing igazgatója. A szakember leszögezte azonban, hogy elemi kár címén tavaly még így is összesen 31 milliárd forintnál többet fizettek ki a biztosítók.
Jó példa erre a házak tetejét megrongáló viharok témaköre: a szereződésekben gyakorta az szerepel, hogy csak akkor fizet a biztosító, ha az egész tetető megsemmisül, a kisebb sérülésekre nem terjed ki a biztosítás. Így akár az is előfordulhat, hogy a tető ötven százaléka is megsemmisül, mégsem fizet a szolgáltató.
Sokan nem tudják, hogy viharkár címén többnyire csak a 90 kilométeresnél nagyobb szélben megrongálódott tetőkre fizet ki a biztosító, ezért hoppon maradnak azok, akik hagyják, hogy a szerkezet leamortizálódjon, arra számítva, hogy majd megbontja egy kisebb vihar, s a biztosítási díjból helyrehozzák – hívta fel a figyelmet a szakember.
Németh Péter úgy véli, hogy a megváltozott légköri és klímahelyzet miatt érdemes volna minden lakástulajdonosnak egy biztosítási szakemberrel közösen átnézni a már meglévő szerződést. Erre már csak azért is szükség lehet, mert az utóbbi néhány évben, az esőzések következtében több mint háromszorosára nőtt a felhőszakadáskárokkal, s ötven százalékkal emelkedett a beázásokkal kapcsolatos lakásbiztosítási kifizetések száma. A felhőszakadásokból eredő kár után a vihar és a villámcsapások okozta rongálódás vált a leggyakoribbá, ám ezekre egy rosszul megkötött biztosítás csak részlegesen terjed ki.
Több ezerre tehető azoknak az ügyfeleknek a száma, akiket a tavalyi viharok után nem fizettek ki a biztosítók, noha volt biztosításuk. Ennek elsősorban az az oka, hogy a szerződést kötők nem járnak el körültekintően akkor, amikor aláírják a megállapodást – nyilatkozta Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz értékesítési és marketing igazgatója. A szakember leszögezte azonban, hogy elemi kár címén tavaly még így is összesen 31 milliárd forintnál többet fizettek ki a biztosítók.
| Május 18-án 10 óráig összesen 2280 kárbejelentés érkezett a biztosítóhoz, a becsült kár összege 354 millió forint - tudtuk meg a Generali gyorsjelentéséből. A legtöbb kár - összesen 1600 - a vihar miatt keletkezett, 40-et a villám, 640-et a felhőszakadás és árvíz okozott. |
Sokan nem tudják, hogy viharkár címén többnyire csak a 90 kilométeresnél nagyobb szélben megrongálódott tetőkre fizet ki a biztosító, ezért hoppon maradnak azok, akik hagyják, hogy a szerkezet leamortizálódjon, arra számítva, hogy majd megbontja egy kisebb vihar, s a biztosítási díjból helyrehozzák – hívta fel a figyelmet a szakember.
Németh Péter úgy véli, hogy a megváltozott légköri és klímahelyzet miatt érdemes volna minden lakástulajdonosnak egy biztosítási szakemberrel közösen átnézni a már meglévő szerződést. Erre már csak azért is szükség lehet, mert az utóbbi néhány évben, az esőzések következtében több mint háromszorosára nőtt a felhőszakadáskárokkal, s ötven százalékkal emelkedett a beázásokkal kapcsolatos lakásbiztosítási kifizetések száma. A felhőszakadásokból eredő kár után a vihar és a villámcsapások okozta rongálódás vált a leggyakoribbá, ám ezekre egy rosszul megkötött biztosítás csak részlegesen terjed ki.
Privátbankár - Zsiborás Gergő
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
