Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
A magyarországi kis és középvállalati hitelek GDP-hez viszonyított aránya 15 százalék körül mozog, mely nem éri el az EU 15 átlagának felét sem - de hogy juthatnak így forráshoz?
A ténylegesen igénybe vett finanszírozások körén belül a lízing aránya a kis és középvállalati körben elérte a negyven százalékot. A megfelelő mérlegstruktúrával, és stabil piaccal rendelkező vállalkozás esetében a tehermentes ingatlan a forrásszerzésbe is bevonható, hiszen az ingatlan visszlízingje esetén a vállalkozás forráshoz juthat - emeli ki Király György a Hypo Alpe-Adria Leasing üzletágigazgatója.
A magyarországi kis és középvállalati hitelek GDP-hez viszonyított aránya 15 százalék körül mozog, mely nem éri el az EU 15 átlagának felét sem. A hazai kkv szektor bankképessége jelentősen elmarad az EU15 75-80 százalékos arányához képest, 25 százalék körül mozog, így a vállalkozások közel 80 százaléka hitel nélkül gazdálkodik. E társaságok mindeddig elsősorban - közel 50 százalékos arányban - a bankokhoz fordultak finanszírozásért, s a lízingcégekhez közel 30 százalékban. A ténylegesen igénybe vett finanszírozások esetében azonban a lízing aránya a kis és középvállalati körben már meghaladta a negyven százalékot. (Forrás: Flash Eurobarometer on SME access to finance 2005-2006)
KKV – jelzálog helyett lízing
A KKV-k hagyományos pénzintézeti finanszírozása jellemzően nem másodlagos fedezet – azaz biztosíték - alapú, de természetesen a hitelcél bevizsgálását követően a finanszírozás odaítélésénél nagy szerep jut a biztosítéknak is. Esetükben a fő fedezetet egy megfelelő lokációjú és alternatív hasznosítási lehetősséggel rendelkező ingatlan képezheti. Emellett a korábbi gyakorlatban szerepet kaptak egyéb biztosítékok is, mint például a vagyont terhelő zálogjog, ingó zálogjog, árbevétel engedményezés, követelésen alapított zálogjog, készfizető kezesség - ezek azonban a jelenlegi körülmények közepette finanszírozói oldalról a kevésbé preferált alternatívák közé tartoznak. „A megfelelő mérlegstruktúrával, és stabil piaccal rendelkező vállalkozás esetében a tehermentes ingatlan a forrásszerzésbe is bevonható, az ingatlan visszlízingje esetén a vállalkozás forráshoz juthat.” - emelte ki Király György üzletági igazgató. 2006-ban a kkv-k tulajdonában lévő ingatlanok kevesebb, mint 20 százalékát terhelte jelzálog, ez az arány jelenleg sem haladja meg 30-35 százalékot. Természetesen a visszlízing esetén is fontos a visszlízingelt cég gazdasági tevékenységének és piacainak vizsgálata, hiszen az elsődleges forrás a cég eredményes működése, a cash-flow termelő képességet is bizonyító alaptevékenység fenntartható biztosítása.
„A visszlízing konstrukció az elmúlt időszak tapasztalatai alapján a finanszírozók által preferáltabbá válik, mint a jelzálog bejegyzése melletti hitelnyújtás. Az ok a felszámolási eljárások hazai gyakorlatában keresendő, hiszen az első helyi jelzálogjog számos esetben nem teszi lehetővé a finanszírozó jogainak maradéktalan érvényesítését.”- magyarázta Király György. A KKV-k korábban is úgy jutottak hitelhez, hogy ingatlanuk volt szinte az egyedüli fedezet arra, hogy beruházási hitelt, nagyobb összegű folyószámla-hitelt kapjanak. Azonban, ha egy pénzintézet jelzálog-hitel formájában finanszíroz egy kkv-t, és azt a későbbiekben felszámolják, akkor az ingatlan is bekerül a felszámolási vagyonba, s a zálogjogosultnak igénypert kell benyújtania, amelynek folyamata évekig elhúzódhat. A visszlízing esetén az ingatlan tulajdonosa refinanszírozást kap tehermentes ingatlanára, s a lízingcég kerülhet bejegyzésre az ingatlan tulajdonosaként. Ennek okán a kkv-knek nyújtott hitelezés érezhetően visszaeshet, bármilyen fedezet kerül is mögé.
Visszlízing – akadályt jelent az illeték
A válság következményeként várhatóan megnövekszik majd az érdeklődés a visszlízing iránt. Az Európai Unió tagállamaiban e finanszírozási forma már korábban is jóval elterjedtebb volt, mint hazánkban. Igaz hogy ezen országokban a lízingkonstrukciókat egyáltalán nem terheli illeték, vagy mértéke jóval alacsonyabb, mint Magyarországon*, ahol a lízingszerződésekhez kapcsolódóan fizetendő illeték mértéke példátlanul magas. A jelenlegi helyzetben az érvényes és hatályos illetékszabályozás jelentős terheket ró az ingatlan megvásárlóira és lízingbevevőjére, a kétszeri ingatlan adás-vétel miatti illetékkötelezettség kapcsán. Először, amikor az ingatlan a lízingcég tulajdonába kerül, másodszor mikor a lízing lejártakor a lízingbe vevő kerül tulajdonba.
Az illeték mértékének csökkenése elhárítana egy jelentős akadályt a finanszírozási konstrukció további felfutása elől, melynek hatása összességében kiegyensúlyozná az illeték bevételek csökkentését, nem beszélve arról, hogy a forráshoz jutó KKV növelni tudná üzleti aktivitását, ami további bevételt generálhat az államkasszának is.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A magyarországi kis és középvállalati hitelek GDP-hez viszonyított aránya 15 százalék körül mozog, mely nem éri el az EU 15 átlagának felét sem - de hogy juthatnak így forráshoz? .jpg)
.jpg)
Az agresszív vámokkal a Trump-adminisztráció a saját szavazóit lövi lábon – Klasszis Podcast
