.jpg)
A pénzügyi válság egyik - nem feltétlenül bekövetkező, de valószínű - hosszú távú következménye lesz Európa gyorsuló gazdasági hanyatlása, áll a Financial Times hétfőn közölt elemzésében, amely szerint a kelet-európai EU-tagállamok a könnyítést célzó szakértői javaslatok ellenére sem számíthatnak az euróövezeti csatlakozási feltételek rugalmasabbá tételére .jpg)
Először Amerika fog kilábalni: gazdasága dinamikusabb, makrogazdasági politikája összefogottabb, és "az EU-val ellentétben" valós belső piaca van, amely nem készül felbomlani.
A Financial Times idéz a tekintélyes brüsszeli elemző központ, a Bruegel minapi javaslatcsomagjából. Ebben egyebek mellett az állt, hogy szakítani kellene az euróövezet stabilitási és növekedési paktumának "mechanikus, jogászkodó" értelmezésével, és az, hogy az euróövezet makrogazdaság-politikáját jobban össze kell hangolni, különösen a válságkezelésben és a válság utáni helyzet kezelésében.
A Bruegel-jelentés javasolja a közép- és kelet-európai országok euróövezeti csatlakozásának felgyorsítását is, kiemelve: az inflációs kritériumot jelenleg mindenki teljesíti, az államháztartási deficitelőírást azonban senki. A feltételrendszer bürokratikus alkalmazása "nem érett módja" az euróövezeti bővítés kezelésének, idézi a londoni napilap a brüsszeli javaslatcsomagot, amelyben szerepel az is, hogy az euróövezetnek lépéseket kellene tennie a közös külső képviselet megteremtése felé.
A Financial Times szemleírója szerint azonban "sajnálatos módon" e javaslatok legtöbbjének "semmi esélye a megvalósulásra", mivel mindez olyan politikai vezetői minőséget igényelne, amely "az uniós vezetőkből hiányzik ... José Manuel Barroso EU-bizottsági elnök öt évre szóló cselekvési terve sokkoló mértékben híján van az elképzeléseknek és az ambíciónak".
Münchau szerint a cselekvés teljes elmaradása esetén jó esélye lenne annak, hogy Portugália - Barroso hazája - még a bizottsági elnök hivatali idejében visszatér az escudo (az euró bevezetése előtti portugál valuta) használatához. A szerző mindazonáltal nem várja, hogy ez bekövetkezik, mert szerinte "a teljes katasztrófa elkerüléséhez szükséges minimális lépéseket" az EU megteszi.
Az uniós bizottság azonban "kétségbeesetten kapaszkodik majd" a stabilitási paktumba, és ódzkodni fog minden olyan kijelentéstől, amely a szabályok rugalmasabb, stratégiai jellegű alkalmazására utalna, a Bruegel-jelentés két utolsó pontját - a közös külső képviseletet és az euróövezeti csatlakozás felgyorsítását - pedig "el lehet felejteni".
Az euróövezeti tagságra váró országok csak akkor léphetnek be a valutaunióba, ha teljesítették azokat az előírásokat, amelyeknek "jelenleg egyetlen euróövezeti tagállam sem felelne meg".
Az írás szerint az euróövezet valószínűleg fennmarad, ám "sorvadásnak indulhat" a növekedési potenciál és az életszínvonal csökkenése nyomán.
Mindig fennállt a veszélye annak, hogy Európa "jelentéktelen, de kellemes életfeltételeket nyújtó" hellyé válik, most azonban már ez utóbbi sem tűnik biztosítottnak, fejeződik be Wolfgang Münchau írása a hétfői Financial Timesban.
Magyarországot tartják a legnagyobb vesztesnek
Több hullámban fog elmúlni a válság
Kivárná a válság végét a brit kormányfő
A válság vége: kiment a divatból a mentőmellény?
A Fed a recessziót búcsúztatja
Tíz éve nem volt ennyi munkanélküli Európában
MTI
A január 20-án hivatalba lépő amerikai elnök tényleg véget akar vetni az ukrajnai háborúnak. 
