A fogyasztói környezettudatosság növelését célzó uniós irányelv, amely az energia-végfelhasználás hatékonyságáról szól, Magyarország fogyasztóit is érinti.
Az Európai Parlament és Tanács direktívája azt is előírja, hogy a rendszer arra is legyen képes, hogy az eddigi gyakorlattal szemben ne csak az elfogyasztott energia mennyiségét, hanem a költségeket és a szén-dioxid kibocsátást is mutassa a fogyasztónak és a szolgáltatónak egyaránt.
Az uniós direktíva azt nem határozza meg, hogy milyen technológiát kell alkalmazni és azt sem, hogy ezt ki biztosítsa – viszont világosan fogalmaz: az átállás kötelező érvényű az unió tagországainak.
Az EU előírásai szerint a közműcégek ajánlatai között 2010-ig az okos mérésnek is szerepelnie kell, 2011-ig pedig a napszakfüggő, váltózó díjszabásnak is - derül ki a Cason Mérnöki Zrt. közleményéből.
Itthon is készülünk a megvalósításra
Svédországban 2009-re minden fogyasztónál okos mérőt szereltek fel, Olaszország 2011-ig, Portugália 2015-ig építi ki ezt a rendszert. Hollandia és Ausztria még a felmérés időszakában tart, Magyarországhoz hasonlóan. A kormányzat itthon megkezdte a rendszer bevezetési lehetőségeinek feltárását: a Magyar Energia Hivatal tenderén az AT. Kearney tanácsadó cég nyerte el az okos méréssel kapcsolatos szabályzás megvalósítására kiírt tanulmány elkészítését. A kutatómunka 2010 júniusában zárul, 2009 novemberében elkészült az első tanulmány, amely a célokat és a megvizsgálandó modelleket tartalmazza.
Az „okosabb” rendszer megvalósítása minden érintettnek érdeke: a szolgáltatónál jobban tervezhető lesz a fogyasztás, nyilvánvalóvá válik az eddig esetleg titokban maradt veszteség, csökkennek az adminisztratív költségek. A fogyasztó ráadásul előre tervezheti, és ha kell, kordában tarthatja költségeit, hiszen saját fogyasztását befolyásolhatja: például a nagyfogyasztású mosógép használatát egy kedvezőbb tarifaidőszakra teszi.
Hamarosan az új fénycsöveket is lecserélhetjük |
Hatékony adatátvitel
A mérőórák által továbbítani kívánt adatot többféle módon is el lehet juttatni a szolgáltatóhoz és természetesen vissza a fogyasztóhoz is. Mobilhálózaton, internet-kapcsolaton vagy az elektromos távvezetéken keresztüli adattovábbítás is lehetséges, a Cason megoldása kombinálja a szabad frekvenciasávban működő vezeték nélküli kommunikációt a GSM és vezetékes hálózati kommunikációval: a mérési adatok vezeték nélküli hálózaton gyűjthetőek be, amely a wifihez vagy a Bluetooth-hoz hasonlóan a 2,4 GHz-es frekvencián működik. A leolvasott mérőórák adatai routereken keresztül jutnak el a kollektorokig, amelyek mobil- vagy vezetékes hálózaton küldik tovább a szolgáltatónak. Az egyes adatcsomagok mérete nem haladja meg a 100 byte-ot, és ez az adatmennyiség is csak óránként kerül továbbításra, így az ingyenes, szabad felhasználású, limitált energiát használó, ám intelligens rendszer megfelelően működhet bárhol a világon.
Megtérülés
A nagyfogyasztókhoz viszonyítva a lakossági fogyasztóknál a megtérülés hosszabb ideig tart, mert a technológiai váltáshoz le kell cserélni a mérőórát, telepíteni kell az merőórát leolvasó eszközt, ki kell alakítani valamilyen adatátviteli közeget, meg kell oldani az adatok tárolását és feldolgozását, illetve alapvetően ki kell alakítani azokat a szabályozásokat, amik alapján ezek az adatok felhasználásra kerülnek, és valóban növelik a felhasználás hatékonyságát.
Magyarországon a villamosenergia-ipar már ma is készül erre, pilot programok már működnek, ám a nagyszámú fogyasztó rendszerbe való bekapcsolásához mindenképpen iparági összefogás és kormányzati/önkormányzati támogatás szükséges.
Ki spórolhat még?
A rendszer elterjedése egyelőre várat magára. „Az ipari fogyasztók mellett a folyamatnak mára már el kellett volna érnie az önkormányzati intézményeket, hiszen ezek igényeinek összesítésével már egy kisebb település is nagyfogyasztóként léphetne fel, tervezhetővé válna a fogyasztása – a beruházás pedig rövidtávon megtérülhetne” – magyarázza a magyar tendenciákat a Sándor Attila.
Nem érdemes gázmező után kutatni Magyarországon
Szigeteléssel lehet a legtöbbet spórolni
Az EBRD beszáll a magyar villamosenergia szektorba
Kicsúszott a kezünkből a klíma
Privátbankár