A lakhatási válság az Európai Bizottságot is elérte – így reagáltak

Eddig az EU nem foglalkozott a lakhatás kérdésével önmagában, mivel az ezt érintő hatáskör a tagállamoké. Azonban a lakhatási válság és annak kezelése felkerült az EU napirendjére a 2024 júniusában tartott legutóbbi európai parlamenti választásokon. Ezt követően az Európai Parlament – történetében először – létre is hozott egy lakhatással foglalkozó különbizottságot, amely pedig kinevezte az első lakásügyi biztosát, a dán Dan Jørgensent.

Jørgensen szerint a lakhatási válságban az európai demokrácia forog kockán: „Ha nem oldjuk meg ezt a problémát, fennáll annak a veszélye, hogy olyan űrt hagyunk szabadon, amelyet szélsőséges politikai erők fognak elfoglalni” – idézi a The Guardian.

A bizottság munkája a jelen terv kidolgozásával folytatódott. A most elfogadott csomag tartalmazza az EU állami támogatási szabályainak felülvizsgálatát, egy európai lakásépítési stratégiát, valamint ajánlásokat az új európai Bauhausra vonatkozóan, amely az eredeti 1919-es Bauhaus mozgalom ihlette uniós program, és amelynek célja a fenntartható és megfizethető építési projektek finanszírozása – írja ez Euobserver.

„A megfizethető lakhatással nem azért foglalkozunk, hogy veszélyeztesse vagy kiszorítsa a szociális lakhatást. A szociális lakhatás abszolút kulcsfontosságú, de sajnos most a középosztály problémáival is foglalkoznunk kell, nem csak azokkal, akiket a szociális lakhatás érint” – mondta Teresa Ribera, a bizottság alelnöke Strasbourgban. „A szociális lakhatás továbbra is a támogatás sarokköve, de ötleteinket és projektjeinket megnyitjuk a megfizethető lakhatás megoldásainak kidolgozása előtt is” – tette hozzá.

Az EU-ban a lakásállománynak csak 6-7 százaléka van fenntartva szociális lakások számára. Ez a hajléktalanság növekvő kockázatához vezet, mivel a rendelkezésre álló lakásokat gyakran inkább eladják, vagy turisztikai célokra használják fel.

Az Európai Parlament várhatóan 2026 első felében fogadja el az uniós lakhatási válságról szóló jelentéstervezetét, és szintén jövőre rendezi meg az első uniós lakhatási csúcstalálkozót.

A terv négy fő területre összpontosít: a lakáskínálat fellendítése, a beruházások felszabadítása, a rövid távú bérbeadás szabályozása a nagy nyomás alatt álló területeken, valamint a legkiszolgáltatottabb csoportok, köztük a fiatalok, diákok és alapvető fontosságú munkavállalók támogatása.

A lakáskínálat növelése

Az erőfeszítések az építőiparon belüli akadályok elhárítására és a hatékonyság növelésére fognak összpontosulni a lakhatási igények kielégítése érdekében.

• A stratégia ösztönzi a fejlett építőanyagok és módszerek alkalmazását, mint például a helyszínen kívüli és a moduláris építést, valamint előmozdítja a digitalizációt az erőforrás-hatékonyság növelése és az építési költségek csökkentése érdekében.
• Az új lakásügyi egyszerűsítési csomag csökkenti az adminisztratív terheket, felgyorsítja az engedélyezést, valamint javítja a költséghatékonyságot.
• Innovatív anyagokat és építési technikákat alkalmaznak annak érdekében, hogy a lakhatás költséghatékony, környezetbarát és kiváló minőségű legyen, összhangban az új európai Bauhaus-szal, és építve annak terveire és innovációira.

Az építési költségek is drágábbak lettek: 2010 és 2024 között az EU-ban az árak 56 százalékkal emelkedtek.

Jelenleg évente körülbelül 1,6 millió lakóegység épül Európában. A bizottság feltételezése szerint átlagosan évente kétmillió új lakásra lenne szükség. Kezdeményezésükkel évente 650 ezer új lakás építését tervezik, ami évi körülbelül 150 milliárd eurós költséggel jár.

Beruházások mozgósítása

Ösztönözni fogják mind az állami, mind a magánberuházásokat a lakáshiány kezelése érdekében, úgy vélik, azonnali támogatási mechanizmusokat kell kezdeményezni, és reformokat előmozdítani.

• Egy új Páneurópai Beruházási Platformot hoznak létre az Európai Beruházási Bankkal, a nemzeti és regionális fejlesztési bankokkal és más nemzetközi pénzügyi intézményekkel együttműködve.
• Felülvizsgálják a szociális és megfizethető lakhatás gyorsabb és egyszerűbb állami támogatását lehetővé tevő állami támogatási szabályokat.

Azonnali beavatkozásokra is szükség van

A Bizottság szerint már most fontos a rövid távú bérbeadás kezelése a lakhatási kríziszónákban. Ezért javaslatot tesznek a rövid távú bérbeadás jogi szabályozására, hogy enyhítsék a helyi lakhatás megfizethetőségére gyakorolt ​​hatásukat, egyensúlyt tartva a turisztikai előnyökkel.

Ugyanakkor lényegesnek tartják a spekulatív magatartások azonosítását és az átláthatóság előmozdítását a lakáspiacon, valamint úgy vélik, ösztönözni kell a tagállami reformokat a területrendezés, a szociális lakhatás és az adózás területén, a bonyolultság csökkentése és a lakáskínálat bővítése érdekében.

A legfontosabb intézkedések közé tartozik az állami támogatási szabályok felülvizsgálata, amelyek így megkönnyítik a kormányok számára a megfizethető és szociális lakhatás finanszírozását, egyszerűsítik a tervezési és engedélyezési eljárásokat, valamint a rövid távú bérbeadásról szóló szabályokat 2027-re jogszabályba foglalják.

2010 óta a házvásárlás 53 százalékkal drágább lett, a bérleti díjak 25, az építési költségek pedig 56 százalékkal emelkedtek. A rövid távú bérbeadások száma majdnem megduplázódott 2018 és 2024 között. Ez annyi lakást vont ki a piacról, hogy a városok elkezdtek saját rendelkezéseket hozni a probléma kezelésére. Barcelona például 2028 novemberéig betiltja majd a rövid távú bérbeadást.

A 2026 decemberéig kihirdetendő uniós jogszabálytervezet gyakorlatilag egy „választható listát” javasolna a helyi önkormányzatok számára a lakhatási stressz területén elérhető lehetőségekről, például a rövid távú tartózkodásra kiadható éjszakák számának korlátozásáról.

„Nem kényszerítjük a városokat, a régiókat vagy a tagállamokat ezekre a dolgokra, de lehetővé tesszük a problémák megoldását ott, ahol felmerülnek” – mondta Jørgensen.

A leginkább kiszolgáltatottak védelme

A Bizottság fontosnak tart célzott kezdeményezéseket a kiszolgáltatott csoportok védelme és a stabil lakhatáshoz való hozzáférésük javítása érdekében. Ez felöleli:

• beruházások mozgósítását a diáklakásokba, innovatív lakhatási modellek előmozdítását a fiatalok számára, a hátrányos helyzetű diákok mobilitásának segítését.
• a szociális lakhatás bővítését és a kiszolgáltatott helyzetben lévő hajléktalanok támogatását.

A bizottság tervét egy jövőre megalakuló új „Lakásszövetség” fogja vezérelni, amely összefogja a tagállamokat, városokat, uniós intézményeket, lakásszolgáltatókat és a civil társadalmat, hogy fokozza az együttműködést és beépítse a helyi ismereteket a lakhatási válság kezelésébe.

Tüttő Kata figyelmeztet

„Ahhoz, hogy ez a munka a következő évtizedben is folytatódhasson, a következő hosszú távú uniós költségvetésnek lehetővé kell tennie a régiók és városok számára, hogy oly módon avatkozzanak be, amelyek mind rövid, mind hosszú távon kezelik a lakhatási válságot, enyhítve a nagyvárosi területekre nehezedő nyomást, és előmozdítják a kisebb és közepes méretű városok stratégiai szerepét” – mondta Tüttő Kata, a Régiók Bizottságának elnöke az Euobserver tudósítása szerint.

Az Európai Parlament Szocialista Csoportja üdvözölte a tervet, amely az alapvető feltételük volt Ursula von der Leyen második bizottsági elnöki ciklusának támogatásához. A Szocialisták és Demokraták (S&D), akik a közelmúltban kulcsfontosságú deregulációval kapcsolatos szavazásokat veszítettek, gyorsan győzelemként hirdették ki a megfizethető lakhatási tervet – összegzi a The Guardian. Iratxe García Pérez, az S&D vezetője a tervet „történelmi mérföldkőnek” nevezte a „társadalmi vészhelyzetre” adott válaszként, egyúttal gyors és ambiciózus végrehajtást sürgetett „hatalmas beruházásokkal”.

A tervet azonban bírálták is, mivel meglátásuk szerint nem több, mint „a szándékok és a jövőbeli ütemtervek kerete”. Maria Ohisalo, finn Zöld európai parlamenti képviselő kijelentette, hogy a tervből hiányzik „a határozottabb megközelítés az ingatlanspekulációkkal szemben, amelyek alapvető szerepet játszanak a lakhatási válságban”.

A jobbközép Európai Néppárt lakásügyi szóvivője, Nikolina Brnjac üdvözölte a bürokrácia csökkentésére és a lakásépítés felgyorsítására helyezett hangsúlyt.